A döntés nyomán létrejön egy uniós kockázatfigyelő testület (ESRB), amely ellenőrzi és értékeli majd a pénzügyi rendszer egészének stabilitását fenyegető kockázatokat. Emellett három, megerősített jogkörű európai hatóság felügyeli a pénzügyi tevékenység egyes területeit: a bankokat, a biztosítási és a pénzügyi piacokat. A parlament nyomására a hatóságok nagyobb felhatalmazással rendelkeznek majd, mint amilyet egyes nagy tagországok (mindenekelőtt Nagy-Britannia) szerettek volna. Az új testületek a jövő év elején kezdhetik meg működésüket. Uniós illetékesek korábban hangoztatták: a rendszer átalakítása annak első bizonyítéka, hogy az EU tanult az elmúlt évek gazdasági válságából. Az ugyanis olyan kockázatoknak szolgáltatta ki az európai polgárokat, amelyek a gazdaság fellendülés idején elképzelhetetlenek voltak. Az új szerkezetben az európai bank-, értékpapír-, tőzsde-, és biztosításfelügyeleti hatóságoknak bizonyos esetekben joguk lesz közvetlenül a pénzintézetekre vonatkozó döntések elfogadására, valamint a nemzeti hatóságok közötti jogviták eldöntésére is. A felügyelő hatóság a pénzügyi rendszer megfelelő működése érdekében ideiglenesen megtilthatja vagy korlátozhatja bizonyos pénzügyi tevékenységek folytatását is. A hatóságok felkérhetik továbbá az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást, ha szükséges. Továbbra is a tagállamok (illetve a kormányokat képviselő Tanács) hatáskörében marad a válsághelyzet megállapításának joga, noha az Európai Rendszerkockázati Testületnek számos eszköz áll majd a rendelkezésére, hogy figyelmeztessen a vészhelyzetek kialakulására. Az uniós tagországok pénzügyminiszterei már a hónap elején jóváhagyták a Strasbourgban most megszavazott javaslatcsomagot, miután arról megszületett a kompromisszum a két intézmény (az Európai Parlament és a Tanács) között. Múlt heti találkozójukon a tagországok állam- és kormányfői is üdvözölték a megállapodást.