Jórészt magánszemélyek „jelentenek”, cégek csak nagyon ritkán. A legtöbb esetben a nyugta és számla elmulasztásával kapcsolatosak az információk, kiemelkedő helyet foglalnak el a szépészeti és szakipari szolgáltatást nyújtó vállalkozók, de hamar kivívják a lakosság dühét a kereskedők is – közülük is leginkább a kisebb vegyesboltot és italárusító helyet üzemeltetők. Az utóbbi években sokat nőtt a munkáltatással összefüggő szabálytalanságok jelzése, főként az őrző-védő cégekkel kapcsolatban. Folyamatosan nő a társasházak szabálytalan gazdálkodását érintő beadványok száma is.

Az adóhatóság valamennyi beérkezett bejelentést úgynevezett előzetes vizsgálat alá von, vagyis összeveti a beadványban szereplő adatokat a nyilvántartásokkal, adott esetben kockázatelemzést is végez. Ha a beadvány súlyos, és az adatok alapján is valószínűsíthetően adóeltitkolást tartalmaz, a hatóság azonnal vizsgálatot indít. Az esetek többségében azonban nem ez a helyzet, jelentős részük egyáltalán nem tartalmaz konkrét adatot vagy információt, amelynek alapján el lehetne indítani a vizsgálatot. Ilyenkor a hatóság hiánypótlást kér a bejelentőtől. Ha nem érkezik újabb információ vagy a bejelentés névtelen volt, a beérkezett adatokat az adóhatóság félreteszi, hátha egy későbbi ügy során még fel tudja használni. A beérkezett bejelentések hetven százalékával nem tud mit kezdeni a hatóság, és csak harminc százaléka bizonyul megalapozottnak.