Őry Csaba és Kósa Ádám európai parlamenti képviselők szerint ez a kormányzati szándék nagyon nemes és támogatandó, azonban a lassan nyolcadik éve regnáló szocialista kormányzat teljesítménye ezt nem támasztja alá.

Utóbbiról ugyanis – hívják del a figyelmet a képviselők – az Állami Számvevőszék Kutató Intézete 2009 októberében publikált tanulmánya ezzel ellentétes megállapításra jut. Az intézet a megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszerének társadalmi-gazdasági hatékonyságú vizsgálata során megállapította, hogy az elmúlt évek változtatásai ellenére továbbra sem ösztönzik megfelelően a munkáltatókat. A magyar államháztartás 2008-ban 631 milliárd forintot fordított az aktív korú rokkantak nyugdíjára, míg az egészségkárosodott személyek járadékára további 94 milliárd forintot fordított. Ez az Állami Számvevőszék szakértőinek becslése alapján azt jelenti, hogy ha csak minden második dolgozott volna a munkából kiesett emberekből, akkor a magyar GDP 10%-kal nőhetett volna az elmúlt években. A foglalkoztatásért nagymértékben felelős Munkaerőpiaci Alap kapcsán a tanulmány megállapítja, hogy míg hét évvel ezelőtt 1,55 milliárd forintot fordított az állam rehabilitációs munkahely-teremtésre melyből 1293 új munkahely, 797 megőrzött munkahely, összesen tehát 2090 támogatott munkahely jött létre. Ezzel szemben a második Gyurcsány-kormány regnálása idején egy évvel ezelőtt ugyanez az állami alap közel kétszeres forrással, 2,97 milliárd forintból mindössze 1835 támogatott munkahelyet hozott létre, 13%-kal kevesebbet, mint 2002-ben. Így, bár a kormány egyik kiemelt céljának nevezi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának javítását, a tények ismeretében ez a kommunikáció igazából a kudarc beismerése. A puszta szavak a felelős fejlesztéspolitikai tervezéshez és a célok eléréséhez elégtelenek.