Fél-lánctalpas gépekkel aratnának az Alföldön

Erre az idősebb gazdálkodók emlékei szerint – az 1970-es évek eleje óta nem volt példa a Közép-Tisza vidékén – közölte a helyi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója. Egyelőre még csak négyzetméterekben mérhető próbaaratások történtek a megyében, ám már ebből is látszik, hogy idén rendkívül nehéz lesz elvégezni ezt a munkát a felázott táblákon – tájékoztatott Kiss Róbert. A szakember elmondta: az őszi árpa és káposztarepce egy része már beérett, így ezeken a helyeken kizárólag a kedvezőtlen időjárási feltételek és talajviszonyok hátráltatják a betakarítást. Utóbbi növénykultúránál a késlekedés komoly veszteségekkel fenyeget, miután pergésnek indultak a magok és rohamosan gyomosodnak a termőterületek is. Ráadásul a több mint 26 ezer hektáron elvetett repcéből csak 15 ezer hektárnyi „érte meg” az betakarítást, és a falugazdászok legutóbbi szemléje alapján készült becslések itt sem adnak okot derűlátásra. Az átlaghozamok ugyanis hektáronként 1,5-1,6 tonna körül várhatók, amely mindössze felét éri el egy jó év termésátlagának – tette hozzá a földművelésügyi igazgató. A múlt év ősze óta tartó rendkívüli esőzések, illetve a közelmúlt viharai által okozott károk azonban más növénykultúrákban is jelentősek – jelezte a vezető. Az őszi búza vegetációs időszakában 2010 márciusa volt az egyetlen olyan hónap, amikor a megyében lehullott csapadék nem haladta meg az adott időszak sok éves átlagát. Ezzel szemben az utóbbi időben akadt olyan térség is, ahol néhány óra leforgása alatt egy egész hónapra való eső esett – hangsúlyozta. Tetézi a bajt, hogy a viharos szél sok helyen elfektette a termést. A közelmúltban pedig Abádszalók, Túrkeve, Kisújszállás és Kunhegyes környékén a jégverés végzett 70-80 százalékos pusztítást a táblákban. Egyebek mellett ezért számít a megyében mintegy 115 ezer hektáron érőfélben lévő őszi búza és 23-24 ezer hektárnyi őszi árpa esetében átlag alatti, hektáronként 3,5-3,6 tonnás hozamokra a hivatal – fogalmazott Kiss Róbert, hangsúlyozva: ezek a számok még jelenleg is nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, tekintve, hogy a heti rendszerességgel készülő értékelések adatait eddig többnyire felülírta a rendkívül szélsőséges időjárás. Ennek kapcsán szólt arról is, hogy az eddigi összesítések nyomán a szántóföldi növénytermesztés veszteségei már most milliárdos nagyságrendű összegekre rúgnak. A károk mértékét hűen tükrözi, hogy 23-24 ezer hektár kipusztult vetést, 32 ezer hektárnyi vetetlen, és 114 ezer hektár károsan felnedvesedett területet tartanak nyilván Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol most is 18 ezer hektárnyi vetést borít belvíz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.