Panyik Gáborné, a Pálinka Céh Egyesület elnöke elmondta, hogy az előállított pálinka csaknem 90 százaléka bérfőzet volt, míg a kereskedelmi főzet aránya 11 százalék körüli. A bérfőzdéknél egy család fogyasztásának megfelelő mennyiséget lehet főzetni, legalábbis a bérfőzhető mennyiség így van limitálva, és a bérfőzött pálinka nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. A kereskedelmi főzdék ezzel szemben saját vagy vásárolt gyümölcsből főznek pálinkát, amit aztán zárjeggyel ellátva, adózva forgalomba hoznak. Eltérő a kétféle főzés után megfizetendő jövedéki adó mértéke is: míg a kereskedelmi főzésnél ez az érték 2.761 forint egy hektoliterfokra számítva, a bérfőzésnél ennek éppen a fele. Panyik Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy 2015-re egységesíteni kell a jövedéki adó mértékét, s nem valószínű, hogy a kereskedelmi főzésre vonatkozót csökkentenék a bérfőzés adójának szintjére, inkább fordítva történhet.

Egyre többen főzetnek bérben

A Pálinka Céh Egyesület elnöke beszámolt arról is, hogy tavaly ősszel még 54 kereskedelmi főzde volt az országban, számuk azonban idén januárra 84-re emelkedett, ez az emelkedés azonban nem feltétlenül 30 új főzde megjelenését jelenti a piacon. A bérfőzdék ugyanis „kettős üzemmódban” is dolgozhatnak, azaz bérbe és eladásra is készíthetnek párlatot. Amennyiben egy főzőberendezés van, akkor időnként a vám- és pénzügyőrséggel el kell számolni, és utána lehet átállni a másik főzési módra. Két főzőberendezés megléte esetén zavartalanul folyhat a kétféle főzés. A Vám és Pénzügyőrség (VPOP) adatai szerint az ágazat folyamatosan bővül, 2009-ben több mint 70 ezerrel emelkedett a bérfőzetők száma az előző évhez képest, ami többek között azzal is magyarázható, hogy megnőtt a kereslet a kedvezményes adómértékkel előállított pálinkák iránt. Literben számolva bérfőzés esetén 1 liter, 40 térfogatszázalékos pálinka jövedéki adója ugyanis 552 forint, míg a kereskedelmi főzés során az adó mértéke ennek a duplája.

VPOP – Pálinka Nemzeti Tanács megállapodás

Sokan meg is próbálnak ügyeskedni, ennek visszaszorítására, a feketegazdaság elleni közös fellépés és a vonatkozó jogszabály-módosítások előzetes egyeztetése érdekében kötött együttműködési megállapodást a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a Pálinka Nemzeti Tanáccsal. A VPOP és a pálinkások együttműködése nem új, a mostani megállapodás a korábbi megújítása. A VPOP a pálinkásoktól azt várja, hogy amennyiben tisztességtelen piaci magatartást tapasztalnak, jelezzék a pénzügyőröknek, a pálinkások ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok esetleges módosítására irányuló észrevételeiket, javaslataikat is közölhetik – mondta Nagy János altábornagy, a VPOP parancsnoka. Oroszné Prekop Erzsébet, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint a pálinkaágazat szereplőinek nagy szükségük van az ellenőrzésekre, hiszen jelentős mértékű adót fizet be a költségvetésbe az ágazat, a tisztességes piaci szereplőknek pedig nincs mitől tartaniuk az ellenőrzések miatt. A VPOP adatai szerint a bérfőzési szeszadó-bevételek folyamatosan emelkednek, a 2001. évi 3,1 milliárd forintról 2008-ra 5,2 milliárd forintra nőttek. Ez a tendencia 2009-ben még erőteljesebb volt, a költségvetésbe több mint 8 milliárd forint folyt be bérfőzési szeszadóból, ami az eddigi legnagyobb bevétel ebben az adónemben.

Tények, eredmények

Az ágazat számára jelentős előrelépés volt az úgynevezett pálinka törvény megalkotása 2008-ban, a jogszabály a termék minőségének garanciájául szolgálhat. A pálinka megkülönböztetett jelzést kapott: 2009. február 15-én vezették be a pálinkazárjegyet. A VPOP adatai szerint 2009-ben mintegy 11 százalékkal kevesebb zárjegyet használtak fel Magyarországon, mint 2008-ban, s tavaly a szeszesital-zárjegyek összmennyiségének 1,2 százalékában rendeltek a zárjegyfelhasználók pálinkazárjegyet. A múlt évben a jövedéki adó törvényben több módosítás is történt, lehetővé téve a zárjegyfelhasználók elektronizált ellenőrzését. Ezzel az ellenőrzést végző pénzügyőrök az ellenőrzés helyszínén a friss információk alapján képesek összevetni a nyilvántartás adatait a tényekkel. Így kiszűrhetik a kockázatos (hamis, hamisított zárjegyű vagy más okok miatt kétségeket ébresztő) termékeket. A rendszer csökkentett adminisztrációs teher mellett hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé. A tavalyi ellenőrzések során 127 darab engedély nélkül birtokban tartott lepárló berendezést és 552.958 liter cukorcefrét foglaltak le a pénzügyőrök, s megállapították, hogy ezek használata során még a legalapvetőbb élelmiszerbiztonsági szabályokat sem tartották be az előállítók.

Okos marketingre kellene a pénz

Az ágazati fejlődés hátterében Panyik Gáborné szerint az áll, hogy az utóbbi 10 évben nagyon sokat változott pozitív irányba a szektor. Másrészt 2008-ban és 2009-ben európai uniós pályázati forrásokkal is számolhattak technológia-fejlesztésre a pálinkások. Ez azért is volt szerencsés, mert több támogatás valószínűleg nem lesz ilyen célra, de az eddigi támogatások nagy segítséget jelentettek az ágazatnak, mert gazdaságosan és jó minőségben pálinkát főzni csak jó technológiával lehet, ami elég drága. Más kérdés, hogy a jövőben a korábbiaknál sokkal jobb központi marketingre van szükség – hívta fel a figyelmet Panyik Gáborné. Hozzátette: a Pálinka Nemzeti Tanács a marketinget próbálja megoldani elsősorban belföldön. Tavaly 50 millió forint állt rendelkezésre erre a célra az Agrár Marketing Centrumon keresztül, ebből két nagy pálinkaversenyt a Hundesztet és a gyulai pálinkaversenyt támogatták.

Pálinkát nem ivó, sem a pálinkások, sem a Pénzügyminisztérium által nem pénzelt, tehát lényegében függetlennek tekinthető megfigyelők szerint a fentebb elmített, jelentősen megemelkedett adóra tekintve azért lenne miből „visszaosztani” az ágazatnak, amelynek szereplői Gráf Józsefet pálinka lovagként is igencsak a szívükbe zárhatták – nem beszélve az elmúlt két évben az ágazatban támogatással bekövetkezett fejlesztések okozta örömükről. A pálinkások jó részének szive persze inkább egy másik politikai irányzathoz húz, okos lobbizással így egy másik berendezkedésű kormány alatt is jól elboldogulhatnak.