A MOSZ titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a talajok eltérő tulajdonságai következtében a talajművelés szempontjából, a lazább talajokon jobban lehet mozogni a gépekkel, a kötött talajokon pedig csak nagyon nehézkesen. A belvizes területeken még nehezebb, ott gyakorlatilag lehetetlen bármilyen talajmunkát is végezni ezekben a napokban, különösen a kötöttebb talajokon, illetve az Alföldön. A belvízzel elöntött terület nagysága a tavaszi idő nyomán csökkenőben van, de továbbra is több százezer hektáron még olyan magas a talaj nedvességtartalma, különösen a talaj felső rétegeiben, hogy az gyakorlatilag lehetetlenné teszi a tavaszi szántóföldi munkát az érintett födterületeken. Ezeknél a területeknél az, hogy el tudják-e időben készíteni a vetésre a területet nagymértékben függ attól, hogy milyen lesz a továbbiakban a tavasz, csapadékos vagy kevésbé az – mondta Tóth István. A szakember ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy már megindultak, de kiterjedten az elkövetkező napokban indulhatnak a tavaszi munkák. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodók nem csak a közlekedési nehézségek miatt óvakodnak a gépekkel a magas víztartalmú talajokra merészkedni, hanem azért is, mert taposással rombolják a talaj szerkezetét, ha azt nem optimális állapotában művelik. A vetést nem csak a vizes talaj, hanem a földbe kerülő magok számára még mindig hidegnek számító hőmérséklet miatt sem lehet elkezdeni még igazán – tette hozzá Tóth István. Persze van amit lehet: a borsó és a mák vetések egy része már meg is történt, ahhoz azonban melegedniük kell még a talajoknak, hogy a nagyobb területen termesztett növények, mint a kukorica, a napraforgó vetése is meginduljon. Az idei tavaszi vetési tervek nagyjából megegyeznek a tavalyival, érdemi változás a szántóföldi termelés szerkezetében nem tapasztalható. A gazdálkodók változatlanul úgy ítélik meg, hogy a napraforgót érdemes vetniük, a kukoricát is jobban értékesíthetik, mint az ősszel vetett gabonákat. Hozzátette, hogy a 2009. évi adatok szerint napraforgóból 559 ezer hektárt , búzából 1.142 ezer hektárt, őszi árpából 196 ezer hektárt, tavaszi árpából 126 ezer hektárt, kukoricából pedig 1.118 ezer hektárt vetettek be a tavaly gazdálkodók. A MOSZ várakozása szerint idén az őszi árpa vetésterület 5 százalékkal csökkenhet, a kukorica vetésterülete ellenben növekedhet. Tóth István szerint sajnálatos ugyanakkor, hogy az árak és a várható termés egyaránt alacsony volt tavaly, nagy áremelkedésre utaló jelek pedig nincsenek a piacon, így bizonyos mértékben visszafogottabbak a ráfordítások. A műtrágya vásárlások az elmúlt év őszén érezhetően elmaradtak.  Hasonlóan költségtakarékos gazdálkodás valószínűsíthető majd a növényvédőszereknél is – mondta a MOSZ titkára.