Ezt a helyi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója közölte. Farkas Zoltán elmondta: összesen mintegy 25 ezer hektárnyi őszi árpa vár aratásra a megyében, néhány parcellán már a múlt héten elindultak a kombájnok. Felsőszentiván, Gara és Csátalja térségét ugyanis ekkor még elkerülte az újabb csapadékzóna. Az akkor még szikkadt talajon tudtak dolgozni a gépek, és az árpaszemek nedvességtartama is a betakarításra alkalmas tartományba, 12,5-14 százalékra csökkent. Az esőzések azonban időközben ezt a területet is elérték, így 1-2 nap után leállt a munka. Kedvező időjárás esetén is legfeljebb egy hét múlva kezdődhet el újra, még a kevésbé kötött, homokos talajú vidékeken is – tette hozzá az igazgató. Szerinte azonban vannak olyan helyek, ahol több hetet kell száradnia a földnek, hogy a kombájnok ne ragadjanak bele a sárba. A felvásárlási ár ugyanakkor nem áll arányban az idei rendkívül nehéz termelési körülményekkel. Jelenleg ugyanis mindössze nettó 2100-2200 forintot adnak az őszi árpa mázsájáért. Így a gazdálkodók többsége várhatóan betárolja majd a learatott termést, és kivár az értékesítéssel – vélekedett Farkas Zoltán. Kitért arra, hogy az újabb csapadékhullám a többi szántóföldi növénykultúrát sem kímélte. A kukorica és a napraforgó ez idő alatt kinőtt a mechanikai gyomirtás, azaz a kultivátor alól. Így a melegedés erős gyomosodással fenyegeti az érintett területeket. Amennyiben ismét beköszönt a nyár, a megszokotthoz képest nagyjából egy hét csúszással, július elején a búza aratása is elindulhat Bács-Kiskun megyében. Ám a szakemberek hiába végezték el az utolsó, végleges termésbecslést, ma még megjósolhatatlan: okoznak-e majd számottevő mennyiségi, illetve minőségi veszteséget, és ha igen, milyen mértékűt a táblákban helyenként már megjelent gombabetegségek. Ennek tudatában egyelőre csak remélni lehet, hogy a mintegy 70 ezer hektáron vetett kenyérgabona termésátlaga eléri az idén a közepesnek mondható 4 tonnát hektáronként – hangsúlyozta a vezető. Az elmúlt időszak kárairól szólva Farkas Zoltán úgy fogalmazott: Bács-Kiskun megye összességében még mindig szerencsésebb helyzetben van dél-alföldi szomszédainál. Példaként említette, hogy amíg Csongrádban és Békésben is komoly pusztítással járt a jégverés, addig a Bács megyei termelőktől eddig beérkezett 600 vis maior bejelentésnek csupán töredéke a jégkár. A már biztosan kipusztult vetések és egyéb, eddig nyilvántartásba vett mezőgazdasági kiesések, továbbá a megye hal- és vadállományában keletkezett veszteségek mértéke azonban így is meghaladja a 2 milliárd forintot.