A képviselő hangsúlyozta: bár Magyarország agrárgazdasága nem rendelkezik a nyugati versenytársakhoz mérhető tőkeerővel és multinacionális élelmiszerkereskedő hálózattal sem, ugyanakkor a vízhez és a termőföldhöz kapcsolódó „tiszta agrárkörnyezet” fontos értéke az agráriumnak. Font Sándor szerint 5-15 éven belül ebben a tiszta, vagyis genetikailag módosított növényektől mentes agrárkörnyezetben előállított élelmiszerek lehetnek Magyarország „imázstermékei”, s az így működő mezőgazdaság kitörési pont lehet. A politikus emlékeztetett: az öt parlamenti párt egyetértésével még 2006 novemberében fogadták el azt az országgyűlési határozatot, amely megerősítette, hogy Magyarország megőrzi GMO-mentességét, és nem vonja be a köztermesztésbe a „MON 810” elnevezésű kukoricafajtát. Az Európai Unió többször is kezdeményezte Magyarországnál a moratórium feloldását, ennek ellenére az erről szóló uniós szavazásokon minősített többséggel a magyar tilalom fenntartása mellett szavaztak a tagállamok – fűzte hozzá Font Sándor. Elmondta: az EU-ban jelenleg is zajlik a vita a „GMO-csomagról”, vagyis a genetikailag módosított élőlényekről, növényekről. Magyarország azt kezdeményezi, hogy ne az EU, hanem a tagállamok maguk dönthessenek arról, bevonnak-e köztermesztésbe genetikailag módosított növényeket. Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke hozzátette: a környező országok meggyőzésével regionális együttműködést kell kialakítani a GMO-mentes mezőgazdaságról, mert csak így biztosítható hosszú távon a magyar GMO-mentesség. Font Sándor elmondta, hogy a GMO-téma – a közös agrárpolitika reformja mellett – szóba kerül az EU-tagállamok mezőgazdasági bizottsági elnökeinek csütörtök-pénteki budapesti megbeszélésén is. Jávor Benedek (LMP) azt emelte ki, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő környezeti és hatástanulmány annak megállapításához, hogy a genetikailag módosított növényfajok jelentenek-e környezeti vagy egészségi kockázatot, ezért elővigyázatosnak kell lenni. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák a magyar vidék stratégiáját, amely minőségi fordulatot kíván végrehajtani az agráriumban. A stratégia szerint a mezőgazdaságnak három fontos feladata van. Egyrészt a minőségi, biztonságos élelmiszertermelés, másrészt a környezeti egyensúly fenntartása, illetve egy olyan mezőgazdaság létrehozására, amely megélhetést biztosít a vidéki népességnek – ismertette Ángyán József. Az államtitkár kiemelte: a genetikailag módosított növények nem járulnak hozzá a biztonságos élelmiszertermeléshez, így nincs helyük a stratégiában. Aláhúzta: közpénzt a stratégiára, a mezőgazdaságban történő minőségi váltásra költenek, a termékfejlesztés a genetikailag módosított növények esetén „nem a közös kassza kérdése”, hanem a termékkel a piacon megjelenni kívánó cégek feladata. Hozzátette ugyanakkor: folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlesztéseket, és a különböző kutatások eredményeit, és Magyarország ezzel kapcsolatos politikája folyamatosan idomul a változásokhoz. A sajtótájékoztatón bemutatták azt a kötetet, amely az elmúlt tíz év magyarországi tudományos kutatásait foglalja össze a génmódosított növények „bizonyítható környezettudományi hatásairól”. A könyvet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága adta ki Darvas Béla és Székács András szerkesztésében, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatói. A kiadvány az első generációs géntechnológiai úton módosított növények, kiemelten a köztermesztésre benyújtott, MON 801 nevű kukoricafajta agrár-, környezet-, és táplálkozástudományi ismereteit szedi csokorba. Darvas Béla saját számításaira hivatkozva elmondta: a különböző kormányok az utóbbi tíz évben mindössze 70 millió forintot költöttek a genetikailag módosított növények mellékhatásainak vizsgálatára. A Greenpeace üdvözli Magyarország munkáját a génmódosított (GMO) élőlények visszaszorításáért, de nem tartja túl lelkesítőnek, amit klíma- és energiapolitikában az EU-elnökség elmúlt három hónapjában elért – közölte a környezetvédő szervezet. A magyar kormány az EU elnökeként határozottan kiáll egy olyan európai GMO szakpolitika mellett, amely az elővigyázatosság elvén alapszik, s ezt a Greenpeace üdvözli. Magyar vezetéssel folynak a viták arról, hogy hogyan és milyen indoklással tilthatják be a tagországok a génmódosított növények termesztését. A Greenpeace szerint a magyar EU-elnökség feladata elérni, hogy egészségügyi és környezetvédelmi aggályok alapján is tiltani lehessen ezt. A szervezet értékelése szerint a klímavédelem terén Magyarország nem bizonyult eddig elég határozott vezetőnek: a hónap elején hét európai környezetvédelmi miniszternek kellett felszólítani nyilvánosan az uniót, hogy vállaljon 2020-ra 30 százalékos kibocsátás csökkentést. A Greenpeace felszólítja Magyarországot, hogy csatlakozzon ezekhez a tagállamokhoz, éljen a vezetői szereppel és fordítsa az EU-t egy ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzés felé. A környezetvédő szervezet szerint április elején Gödöllőn, az energiaügyi miniszterek informális tanácskozásán tovább kell jutni az eddigi szépen csengő, de üres állításoknál és azt a forgatókönyvet kell célul kitűzni, mely szerint 2050-re 100 százalékig megújuló forrásokból kell származnia az EU-ban felhasznált energiának.