Emellett az agrárium által előállított közjavaknak – például környezetvédelem, tájfenntartás – nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a továbbiakban – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra: a magyar vélemény és az EP-képviselők véleménye abban is megegyezett, hogy a közös agrárpolitika eddigi eredményeit meg kell őrizni. Győri Enikő példaként említette a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások rendszerét. Az államtitkár jelezte: a közelgő soros magyar uniós elnökség okán – már ez év őszén és az elnökség idején – több EP-delegáció érkezik Magyarországra, hogy különféle politikai kérdésekről tárgyaljanak. Miután az EP Mezőgazdasági Bizottságának küldöttsége megbeszéléseket folytatott a magyar EU-ügyekért felelős külügyi államtitkárral, az EP-képviselők találkoztak a magyar agrár-érdekképviseletek megbízottaival, a Magyar Agrárkamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), továbbá a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) képviselőivel. E találkozón is egyetértés volt abban, hogy az Európai Unióban gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek, így a magyar gazdálkodóknak is alapvető érdeke, hogy fennmaradjon a közös agrárpolitika a jövőben is. Arra a kérdésre, hogy az újonnan belépett tagországok kisebb agrártámogatást kaptak, mint a régebbi tagországok gazdálkodói, Albert Dess, a delegáció megbízott német vezetője – ugyanis Paulo de Castro már más elfoglaltsága miatt elutazott Magyarországról – úgy válaszolt: ezt a kérdést a korábbi EP-képviselőknek kellene feltenni. De szerinte ez a helyzet 2014-re meg fog változni, mert az újonnan belépett tagállamok – Románia és a balti államok kivételével – hozzávetőlegesen annyi támogatáshoz jutnak majd, mint Portugália. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a közös agrárpolitikára várhatóan továbbra is annyi forrás jut majd, mint eddig. Hozzátette, hogy pontos pénzügyi keretek még nem állnak rendelkezésre. Ez a kérdéskör szerinte még hosszú tárgyalások témáját adja majd. Jakab István, a Magosz elnöke elmondta: az Európai Unió számára, így Magyarországnak is azért fontos, hogy az unióban erős, működőképes mezőgazdaság legyen – amelynek alapja a közös agrárpolitika -, hogy hosszú távon biztosítható legyen minden szempontból a biztonságos élelmiszer-ellátás az unió határain belül. Ehhez pedig az kell, hogy az uniós gazdálkodók kiszámítható piaci viszonyok között végezhessék munkájukat, ne legyenek kiszolgáltatva a számukra aránytalanul kedvezőtlen versenyhelyzetnek. Többen felvetették ugyanis, hogy az unió a harmadik országokból az EU-ba bekerülő áruk tekintetében gyakran nem alkalmazza saját szigorú szabályrendszerét. Ezt a tanácskozás résztvevői szerint meg kell változtatni. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára úgy fogalmazott: ki kell használni azt a tényt, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának most nagyobb lett a szava az uniós agrárpolitika alakításában az úgynevezett együtt-döntés következtében. Ezért fel kell vetni például azt, hogy a versenyképességi kérdések nagyobb súllyal essenek latba a közös agrárpolitika alakításánál. Továbbá azt is, hogy építsék le a mezőgazdasági tevékenységet akadályozó bürokratikus intézkedéseket, valamint vegyék figyelembe az agrárnépesség romló jövedelmi helyzetét és a vidéki foglalkoztatás nehézségeit is a KAP-reform véglegesítésénél. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő kifejtette: az állattenyésztési és növénytermesztési termelés megbillent aránya nem csak magyar, hanem összeurópai jelenség. A szántóföldi növénytermesztés túltámogatottságát pedig a jelenlegi Közös Agrárpolitika sajnálatos módon tovább súlyosbítja. Magyarországnak célkitűzéseiben világosan meg kellene határozni, hogy mit vár a KAP reformjától. A jelenlegi támogatási szint megtartását, esetleg még több pénzügyi forrást bármi áron, vagy egy életképesebb és fenntarthatóbb termelési szerkezetet?” A képviselő kitért az európai takarmányozásban jelentkező fehérje importfüggőségének megoldatlanságára, ami tovább súlyosbítja az állattenyésztés helyzetét. Kiemelte még az aszály és belvízkárok elleni hatékony védekezéshez szükséges vízgazdálkodási beruházások jelentőségére, amelyre külön vidékfejlesztési céltámogatásokat kellene elkülöníteni. Tabajdi felhívta a figyelmet arra: a mezőgazdaság a megtermelt élelmiszereken kívül számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek az egész társadalomnak hasznosak, környezetvédelmi és szociális közjavak formájában jelentkeznek.