A bizottság arra keresi a választ, hogy a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, ezekhez az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, és betartották-e azokat. A vizsgálóbizottság áttekinti majd, hogy ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról. A parlamenti testület megvizsgálja majd, hogy a koncepciók megalkotásában, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek, és milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok – különösen a szocialista-szabad demokrata koalíciók – kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait – ismerteti a közlemény. A testület tagjai arra is választ akarnak kapni arra, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez, milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek. A parlamenti testület áttekinti majd, hogy az Európai Unió 2004-ben, Magyarország csatlakozásakor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő többlépcsős reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot képviselt Magyarország. Választ szeretnének arra is kapni, hogy a 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és tárcavezetőkhöz milyen döntések, adminisztratív intézkedések köthetőek, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását, az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa-termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a foglalkoztatásra. Az Országgyűlés júniusban 302 igen szavazattal 46 ellenében fogadta el Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László fideszes országgyűlési képviselő javaslatát a bizottság felállításáról – emlékeztet a közlemény. A VM közleményében ismerteti: Magyarországon a rendszerváltozás idején még 12 cukorgyár működött. A privatizáció során az üzemek külföldi tulajdonba kerültek, majd az EU 2006-os reformjával visszaszorította a cukorgyárak termelését. Mára mindössze egy, külföldi tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol csupán a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő. A szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kiharcolt – 402 ezer tonnás – magyar cukorkvóta 75 százalékát visszaadtuk Brüsszelnek. Az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul.