Mint elmondta, a kétnapos konferencián többek között a hulladékgazdálkodás, a légszennyezés és klímaváltozás, a fenntartható szőlő- és bortermelés, valamint a megújuló energiatermelés volt a téma, az utóbbin vettek részt a legtöbben. A konferencia célja a legfrissebb mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezettechnológiai kutatások ismertetése, valamint az új kutatási programok indítása. A szervezett programokat a fenntarthatóság köré „fűzték fel”, a rendezvényre 13 országból érkeztek diákok és előadók. A 32 szakmai program közül 15 külföldi, 17 pedig hazai előadás volt. A konferencián összesen 141-en vettek részt. „Ez a nem mindennapi lehetőség  az Erasmus program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretein belül valósult meg”- közölte Gergely Sándor. Az első szekció témája a megújuló energiatermelés, a második a hulladékgazdálkodás, a harmadik a légszennyezés és klímaváltozás, az utolsó pedig a fenntartható szőlő és bortermelés köré szerveződött. „A megújuló energiatermelésről szóló előadásokon főként a svédek hoztak olyan projekteket, amelyek rendkívüli jelentőségűek. Például bemutattak egy Stockholm melletti kistérséget, ahol az energiaellátást úgy oldják meg a helyiek, hogy nincsen se szenük, se olajuk, se földgázuk, csak a biomasszából látják el magukat. Mindezt a helyi vállalkozók, -önkormányzatok és a lakosság összefogásával, szervezőképességével tudják megvalósítani.” Gergely Sándor azt is megjegyzi, hogy a napenergia ellátásban még mindig a németek a legelsők, de a spanyolok is elől vannak, ahol több a napsütött órák száma. Őket a dánok követik nap- és szélenergiában is. Ami pedig a hazai eredményeket illeti, azok főként a gyöngyösi központ, illetve egy környékbeli kft. fejlesztésének köszönhetők. „Ilyen a takarmánytartási program keretén belül egy olyan kutatás, amely a kitermelt energetikai ültetvények visszamaradott csonkjaira vonatkozik. Célja, hogy ezek ne terjesszenek betegségeket, egészségesek maradjanak és egyre nagyobb hozamot hozzanak. Ennek érdekében jelenleg dolgoznak egy különleges, egy megawattos arató gépen, ami képes gazdaságosan elégetni a kukoricaszárakat, de ez még fejlesztés alatt áll. Ezáltal a tűzifához hasonló mennyiségű, új energiahordozót lehet felhasználni, ami a vidékfejlesztés szempontjából döntő fontosságú. Olyannyira döntő, hogy a helyi élelmiszertermeléshez és felhasználáshoz hasonló jelentősége is lehet – hangsúlyozta Gergely Sándor.

Írta: Illés Martina