Ezt Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője állítja. Kovács Géza hangsúlyozta: aki akart, az a különböző kétoldalú egyezmények alapján már eddig is tudott munkát vállalni ebben a két országban, az úgynevezett „tizenkét hónapos szabály” értelmében pedig ha valaki már egyéves munkaviszonnyal rendelkezett ezekben a tagállamokban, a továbbiakban szabadon vállalhatott munkát. Így például sok Ausztriába ingázó munkavállaló megkapta ezt a „zöld kártyát” a második hat hónap után – fűzte hozzá. A főosztályvezető szerint elsősorban a diplomások számára válik könnyebbé a munkavállalás a május elsejei nyitással, mivel keresett a magasan kvalifikált munkaerő, például a gépész- és villamosmérnökök, és informatikusok találhatnak állást, de van kereslet az orvosok iránt is. Emellett könnyebbé válik azon munkavállalók elhelyezkedése, akik a helyiek által nem szívesen végzett munkákra – főként mezőgazdasági, vagy képzettséget nem igénylő vendéglátó-ipari munkákra, például spárgaszedésre vagy konyhai kisegítő munkára – jelentkeznek. Kovács Géza hozzátette: az osztrákok 2008. január 1-jétől, illetve 2008. július 1-jétől bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, a 60-70 foglalkozásból álló hiányszakmák listáját folyamatosan frissítették, ezekben a szakmákban a munkavállalási engedélyeket akkor is kiadták, ha valaki nem esett a kormányközi egyezmények hatálya alá. A német és osztrák munkaügyi szervezet képviselői, de cégek is évente az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) programjai keretében több alkalommal jönnek Magyarországra toborozni, ez is mutatja, hogy van igény a magyar munkaerő iránt. Elmondta: hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, de Ausztriában összesen körülbelül 20.000 magyar dolgozik, és Németországban is legalább ugyanennyien vállalnak munkát. Németországba évente 2.000-2.500-an mennek ki három-négy hónapos szezonmunkákra – közölte Kovács Géza. Megjegyezte, hogy a szezonmunkások már 2011. január 1-je óta engedélymentesen dolgozhatnak Németországban. A kétoldalú egyezmények keretében Ausztriában 35 éves, Németországban 40 éves korig vállalhattak eddig munkát a magyar állampolgárok. Arra a kérdésre, hogy a munkaerő-piaci nyitás után kimehetnek-e többen a két korhatárnál idősebb magyarok közül, Kovács Géza úgy válaszolt: elvileg igen, ha találnak megfelelő munkát, de a magyar munkavállalók nem annyira mobilak, sokszor a nyelvtudás is hiányzik, és soknak közülük nincs megfelelő anyagi forrása sem arra, hogy adott esetben az első fizetésig finanszírozza a külföldi tartózkodást. Németországba 2.000, Ausztriába maximum 1.800 munkavállaló mehetett évente a kétoldalú egyezmények alapján, de az osztrák keretszámot 2004 óta általában 80 százalékig sikerült feltölteni, és a német irányszámot sem sikerült soha teljesen kitölteni, a legtöbb 1.500 volt, még jóval a magyar uniós csatlakozás előtt. 2004 után számuk rohamosan csökkent, jelenleg évente néhány százan jelentkeznek az FH-nál németországi munkára – mondta Kovács Géza. A 2004-ben belépett országok munkavállalóit Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006-ban csatlakozott hozzájuk, míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Luxemburg később döntött erről. Belgium és Dánia 2009. május elsejétől nyitotta meg munkaerőpiacát. Az EURES folyamatosan frissülő adatbázisában január 12-én Németországban 251.824, Ausztriában 25.562 álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók.