A müncheni lap beszámolója azt emeli a címbe, hogy Rainer Brüderle gazdasági miniszter „megrója Magyarországot” (Brüderle nimmt sich Ungarn zur Brust). A liberális német újság szerint „Magyarország az euró válságának közepette veszi át az Európai Unió elnökségét, több német óriáscég pedig bizalmatlansággal figyeli a váltást – egy különadó miatt úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. Brüderle gazdasági miniszter osztja ezt a nézetet” – áll az írás bevezetőjében. A tárcavezető bírálja a magyar kormányt a külföldi konszerneket sújtó különadó miatt. „Az elsősorban külföldi vállalatokat érintő adók alapvetően problematikusak az európai belső piac számára” – mondta Brüderle a lapnak. A német kormány ki is fejtette aggályait a magyar kormánynak. Az ügy Brüderle és magyar kollegája, Fellegi Tamás januári tárgyalásán is a témák között szerepel majd. „Egyébiránt pedig figyelemmel követjük, hogy az Európai Bizottság miként ítéli meg a tényállást” – tette hozzá a német gazdasági miniszter a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint. A brüsszeli bizottság jelenleg kiértékeli a vállalatok panaszait, a testület azt vizsgálja, hogy jogosak-e a felvetések. „A lehető legnagyobb figyelemmel vizsgáljuk a panaszokat” – mondta egy bizottsági szóvivő a lapnak. Amennyiben pedig bebizonyosodik, hogy Budapest vétett az európai szabályok ellen, „formális eljárás” indul, amely szerződésszegési eljárást vonhat maga után – tette hozzá a szóvivő a müncheni lapnak nyilatkozva. A Süddeutsche Zeitung ismerteti, hogy 13 európai óriáscég vezetője levélben fordult az Európai Bizottsághoz, szankciókat követelve az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét újonnan ellátó tagország ellen a nagyvállalatokra kivetett különadó miatt, amely elsősorban külföldi társaságokat sújt. A 13 cégvezető számításai szerint az adó 1,3 milliárd euró (nagyjából 360 milliárd forint) bevételt jelent a magyar költségvetésnek, és csaknem kizárólag olyan szektorokat érint – az energetika, a telekommunikáció, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások területét -, amelyeken külföldi vállalatok a meghatározó szereplők. Ugyanakkor hazai cégeket egyes esetekben kifejezetten mentesítenek a különadó terhe alól, például a kiskereskedelem területén – áll a müncheni liberális napilap hétfői számában megjelent cikkben. Az osztrák gazdasági miniszter is osztja a magyar válságadókat érintő külföldi bírálatokat – közölte Reinhold Mitterlehner szóvivője. Még tavaly november közepén egy memorandumot adtak át a témában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkárnak – mondta Waltraud Kaserer, Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter szóvivője. A memorandumban felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós jogba ütközőnek tartják a meglepően rövid idő alatt bevezetett adókat. Ausztria szerint emellett az osztrák-magyar kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt is sértik az adók. Mint azt az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn közölte, a testület tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre. Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság – tette hozzá Olivier Bailly.