Hozzátette: ennek azonban be kell tartani a jogi feltételeit ahhoz, hogy érvényes legyen; így azonnal értesíteni kell róla az Európai Bizottságot, továbbá „meg kell állapítani az emberi egészséget, az állati egészséget vagy a környezetet nyilvánvaló módon veszélybe sodró, jelentős kockázatot képező helyzet fennállását”, mégpedig „a lehető legátfogóbb kockázatfelmérések” alapján. A téma azt követően került az unió saját bírósága elé, hogy Franciaország – még 2008-ban – a záradékhoz folyamodva betiltotta a MON 810 fajtájú, génkezelt amerikai kukoricaféleség termesztését és vetőmagjának forgalmazását, jóllehet uniós szinten azt korábban engedélyezték. Az amerikai gyártó cég ezt követően francia bírósághoz fordult, az pedig az uniós szervhez továbbította kérdéseit. A Luxembourgban kihirdetett ítéletben a bíróság nem vitatja, hogy Franciaországnak joga volt a tilalomhoz, ha fennálltak az említett kockázatok, ugyanakkor úgy vélte, nem a záradékot előíró irányelvre kellett volna hivatkozni, hanem a sürgősségi intézkedést engedélyező másik jogszabályra. Az unión belül jelenleg is éles vita folyik arról, lehessen-e termelni és forgalmazni génkezelt növényeket a tagországokban. A tagállamok két nagy csoportra oszthatók aszerint, hogy támogatják vagy ellenzik a termesztést – az ellenzők egy része a termesztési tilalmat biztosító védzáradékot tart érvényben. Az EU-ra ugyanakkor a nemzetközi színtéren is nyomást próbálnak gyakorolni annak érdekében, hogy tegye lehetővé ezeknek a termékeknek a forgalmazását.