Tabajdi felhívta a figyelmet arra: a mezőgazdasági termelők még jobban érzékelhetik mindennapjaikban azt, hogy a csatlakozás előtt hektáronként csupán 12-18.000 forint támogatás járt 3000 családi gazdaságnak, míg 2008-ban közel 210.000 gazdálkodó szervezet, egyéni és társas gazdaság részesül hektáronként 40.000 forint támogatásban. „Az Európai Unió vidékfejlesztési programjainak is óriási szerepe van abban, hogy a magyar mezőgazdaság 2013-ig reményeink szerint felzárkózhat az európai átlaghoz. Nem várható el ugyanakkor, hogy a vidékfejlesztés önmagában megoldja a magyar falu, a magyar vidék foglalkoztatási problémáit. Ehhez olyan kormányzati kezdeményezéskre is szükség van, mint a szakképézési rendszer átalakítása és az Út a Munkába program következetes végrehajtása” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba. Hozzátette, hogy az uniós fejlesztésekből az élelmiszeripart kiemelkedő módon kell kezelnünk, annak érdekében, hogy minél teljesebben kiaknázzuk Magyarország agrárpotenciálját. A magyar gazdáknak fontos felismerni azt, hogy a családi gazdaságok túlélésének egyetlen esélye a nyugati típusú szövetkezetek létrehozása, termelési- értékesítési szervezetekbe, TÉSZ-ekbe való tömörülés. Tabajdi hangsúlyozta, hogy történelmi jelentőségű fejlesztésekre nyílik lehetőség Magyarországon 2007-13 között, hiszen hazánk több mint 7000 milliárd forint, azaz hét év alatt fejenként 700.000 forint fejlesztési forrást vehet igénybe az ország infrastrukturájának megújítására, munkahelyteremtésre, környezetvédelmi beruházásokra, a mezőgazdaság talpraállítására, a tudásalapú társadalom kiépítésére.