Tovább gyorsítja Brüsszel az uniós források elérését

Az egyik döntés értelmében 775 millió euróval megnövelték azt a keretet, amelyből a nemzetközi hitellel segített vagy magas GDP-visszaeséssel sújtott tagországok a tervezettnél korábban kaphatják meg beruházásaikhoz az uniós részesedést. A balti államok és Románia mellett Magyarország is ebbe a csoportba tartozik az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési csomagja miatt. Szerepel az új lehetőségek között az uniós pénzek felhasználhatóságának időbeni kiterjesztése bizonyos projektek esetében, a programok felülvizsgálatára vagy leállítására szolgáló eljárás könnyítése, illetve az is, hogy egy-egy beruházás ezentúl több uniós forrásból is finanszírozható legyen. Az intézkedések célja, hogy a nemzetközi gazdasági válság miatt rövid távon forrásgondokkal küzdő kormányoknak segítsenek fenntartani a beruházások tervezett ütemét, és megkönnyítsék a projektek szervezését – hangsúlyozza közleményében a bizottság. Johannes Hahn (képünkön) regionális biztos a pénteken már életbe is lépett intézkedéseket bejelentve hangoztatta: a tervek végrehajtásának könnyítése segítő kezet jelent a helyi önkormányzatoknak és a nemzeti kormányoknak a válság idején. Az uniós szociális alapért felelős biztos, Andor László úgy ítélte meg, hogy az új rendelkezések révén a tagállamok hatékonyabban tudnak segíteni a válság miatt nehéz helyzetbe kerülteken, például azzal, hogy növelik visszajutásuk esélyeit a munkaerőpiacra. Az uniós felzárkóztatási alapok 2007 és 2013 között összesen 347 milliárd euróval támogatják a 27 tagország nemzeti fejlesztési programjait, különös tekintettel az elmaradottabb vidékek és ágazatok felzárkózására.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.