Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről. Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék „biológiai és viselkedésbeli igényeiket”. Az uniós végrehajtó testület közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak. A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) szaktanácsadója elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy 500 regisztrált tojótelep van. Ebből a szigorúbb követelményeknek mintegy 100-200 telep nem felel meg. Ezeket a telepeket be kell zárni, amennyiben nem korszerűsítik. Jelenleg mintegy 4 millió tojótyúkot tartanak a gazdálkodók. Ebből mintegy 700 ezret érinthet az új, szigorúbb tartási körülmények bevezetése. Egy tojótyúk-férőhely korszerűsítését a szakértő 5.000 forintra becsülte. A korszerűsítéshez a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot kaptak a tojástermelők – jegyezte meg. Jelezte, hogy a régi körülmények között tartott tyúkok által termelt tojásokat ez év július 31-ig az ipari felhasználók használhatják. Ezekből többek között tojáslé vagy tojáspor, továbbá tészta is készülhet. Földi Péter úgy becsülte, hogy az esetleges bezárások miatt a tojásmennyiség mintegy 45 millió darabbal mérséklődhet. Magyarországon évente mintegy 2,7 milliárd tojást fogyasztanak el az emberek. Összesen évente mintegy 200 millió tojás érkezik külföldről. A tojás fogyasztói ára most a vásárlás helyétől függően 30-42 forint darabonként. Földi Péter úgy vélte: a tojás ára a következő hetekben kismértékben emelkedhet. Az áremelkedésnek azonban gátat szab a gyenge forint, azaz nem éri meg az import, valamint az, hogy a Magyarországra szállító országok közül több is ugyanezekkel a gondokkal küzd.