A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításáról, a jövedelmezőség helyreállításáról és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról tartott szakmai vitát a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya. A rendezvény középpontjában az OTP és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésével elkészült, Fordulat az agrárgazdaságban című tanulmány állt, amely az ágazat jövőjét meghatározó stratégiai irányokat vázolja fel.

A dokumentum négy alapvető célt jelöl meg: a versenyképesség erősítését, a fenntartható gazdálkodást, a tudásra épülő termelést és a vidék fejlesztését. Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint a jelenlegi működési modell nem tartható fenn, ezért átfogó szemléletváltásra és konkrét intézkedésekre van szükség.

A magyar agrárium az elmúlt évtizedekben jelentős hátrányba került. Miközben nemzetközi szinten nőtt a mezőgazdasági termelés értéke és jövedelmezősége, Magyarországon ezek reálértéken visszaestek. A rendszerváltás óta a szarvasmarha- és sertésállomány, valamint több állati termék előállítása is számottevően csökkent. Az inputanyagok drágulása tovább rontotta a gazdálkodás eredményességét.

Gyuricza szerint az ország nem tud hatékonyan versenyezni sem az alacsony költségű, nagy volumenű termelést folytató országokkal, sem a magas hozzáadott értéket előállító, tudásintenzív agrárgazdaságokkal. A felzárkózáshoz többek között az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére, a hazai termékek arányának növelésére, a talaj- és vízgazdálkodás javítására, valamint a klímaadaptáció erősítésére lenne szükség.

A javaslatok között szerepel a vetésszerkezet változatosabbá tétele, a földhasználat felülvizsgálata és a hazai vetőmag-előállítás megerősítése is. A rektor kiemelte, hogy a növénytermesztés önmagában nem biztosít megfelelő jövedelmet: a termelést össze kell hangolni a feldolgozással és az értékesítéssel. Ehhez az állam szerepvállalása, az agrárképzés fejlesztése és a szakképzett munkaerő biztosítása egyaránt fontos.

Zoltán Péter agrárstratégiáért felelős miniszteri biztos szintén gyökeres változásokat sürgetett. Véleménye szerint a hangsúlyt a hagyományos versenyképesség mellett az ágazat ellenálló képességére kell helyezni. A támogatási rendszer átalakítását is szükségesnek tartja, hangsúlyozva, hogy a támogatásoknak a tényleges gazdálkodást és a hatékonyságot kell szolgálniuk. A kormányzat a következő időszakban további stratégiai és jogalkotási lépéseket tervez.

Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet minden mezőgazdasági ágazatra egységes fejlődési modellt alkalmazni. Az egyes termékpályák eltérő piaci és természeti feltételek között működnek, ezért a stratégiának a fogyasztói igényeket és a várható klímaváltozást is figyelembe kell vennie.

A tudásalapú mezőgazdaság kialakítása magasabb képzettségű munkaerőt és nagyobb termelési értéket igényel. Emellett elengedhetetlen a szakigazgatási informatikai rendszerek korszerűsítése és az agráradatok megbízhatóságának javítása. A digitális és mesterségesintelligencia-alapú megoldások csak megfelelő adatbázisokra építve lehetnek hatékonyak.

A szakmai vita résztvevői egyetértettek abban, hogy az agrárium jövője nem pusztán a termelési volumen növelésén múlik. A tartós fejlődéshez alkalmazkodó gazdálkodásra, hatékonyabb feldolgozóiparra, korszerű tudásra és összehangolt agrárpolitikai döntésekre van szükség.