A magyarságtudat erősítése, a határon belüli és határon túli magyar közösségek összefogása érdekében, valamint a szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával régi adósságát törleszti a törvényhozás.Nem kerülhet veszélybe semmilyen érték, amelyet a magyarság a világ bármely szögletében is létrehozott, felmutatott, tette hozzá. A törvénytervezet alulról felfelé építkező rendszert javasol, amely a nemzeti értékek hazai és nemzetközi felkutatása és számbavétele nyomán megalkotja a nemzeti értéktárat. Ennek csúcsán a hungarikumok szerepelnek, egyedi, különleges, a magyarságra leginkább jellemző szellemi és tárgyi produktumokként.  A nemzeti értékeket szintén piramisszerűen gyűjtik össze, a helyi közösségek kis körein át a legszélesebb merítésig. A települési önkormányzatok létrehozzák helyi értéktárukat, amelyeket a megyei szintre továbbítják. Ha ez nincs, akkor egyenesen a hungarikum bizottsághoz küldik a helyi értéktárak javaslatait, ahová a minisztériumok ágazati értéktárainak listája is kerül. A hungarikum bizottság tizenhárom tagból álló, független testületét neves szakértők alkotják, a tudomány és kultúra különböző területeiről. A bizottság segítségére lesznek a hungarikum szakbizottságok. A szabályozásban fontos feladat a magyar nemzeti értékek és hungarikumok azonosítása, s a hungarikumnak minősített termékek és szolgáltatások oltalma a tanúsító védjegy megjelölésével. A védjegy a mezőgazdasági, gasztronómiai és népművészeti termékek kiemelt védelmét, piaci értékesítését és megbecsültségét is hivatott szolgálni. Az expozét követően valamennyi vezérszónok és bizottsági hozzászóló üdvözölte a törvénytervezet, s néhány javaslattal kiegészítve támogatásáról biztosította.