Hozzátette: az élelmiszeripar teljesítménye annak ellenére emelkedett tavaly, hogy a gazdálkodási körülményei nem javultak. Az elnök hangsúlyozta: a teljesítmény-bővülés elsősorban a több mint 6 százalékkal megnövekedett exportértékesítésnek köszönhető, ugyanis az ágazat belföldi értékesítése – a korábbi évekhez hasonlóan – tavaly ismét csökkent, mintegy 3 százalékkal. Az ÉFOSZ elnöke elmondta, 2011-ben az ágazat költségeinek és értékesítési árainak változása az élelmiszeripar szempontjából kedvezőtlenül alakult. A mezőgazdasági termékek, alapanyagok termelői ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói ára csak mintegy 7 százalékkal nőtt. Emiatt az ágazati profit, amely egy évvel korábban 50 milliárd forint körüli volt, csökkent. Ennek mértékét azonban nem tudta megbecsülni az elnök. Folláth Györgyné főtitkár szerint az ágazati árbevétel a múlt évben 2.500 milliárd forint körül alakult. Ebből az összegből 1.900 milliárd forint körüli bevételt belföldön, 500-600 milliárd forintot pedig külföldön realizált az ágazat. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára kifejtette: az élelmiszergazdaság meghatározó jelentőségű a vidéki foglalkoztatás és a fenntartható mezőgazdaság szempontjából. Élelmiszer-feldolgozás nélkül nincs életképes mezőgazdaság, mezőgazdaság nélkül pedig nincs élhető vidék. Az államtitkár az élelmiszeripar fontosabb adatai ismertetve elmondta: hiteles összesített adatok még csak a 2010-es évről vannak. Ezek alapján az élelmiszeripar a feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2.000 milliárd forintos termelési értékkel. A mezőgazdaság termelési értéke 1.800 milliárd forint körüli. Az ágazatban tevékenykedő cégek 96 százaléka kis-, illetve mikrovállalkozás. A közepes és nagyvállalatok adják ugyanakkor az ágazat termelési értékének 90 százalékát. A magyar mezőgazdasági termékek 65 százalékát a magyar élelmiszeripar vásárolja és dolgozza fel. Az ágazatban valamivel több mint 97 ezren dolgoztak két éve. Kardeván Endre utalt arra, hogy az ágazat fejlesztési lehetőségeinek javítása érdekében a szaktárca azt szeretné elérni, hogy a magyar élelmiszeripar az Új Széchenyi Terv pályázati forrásaiból is részesülhessen.