A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján Lengyelország kérésére vitatták meg, hogy be kell-e avatkoznia az uniós szerveknek a tejpiacon kialakult helyzet javításáért, mindenekelőtt az árcsökkenés kompenzálására. Lengyelország – számos más tagállam, köztük Magyarország támogatásával – azt kérte, hogy az EU vegyen igénybe minden lehetséges eszközt a „válsághelyzet” kezelésére, beleértve a tejtermékek után járó export-visszatérítés visszaállítását is. A Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár vezette magyar delegáció teljes mértékben támogatta a lengyel és litván javaslatot, mivel a válsághelyzet Magyarországot is érinti. Bár a vaj- és soványtejpor-árak némi javulást mutattak az elmúlt hónapban, Magyarország továbbra is kitart az export-visszatérítések újbóli alkalmazása mellett, különösen a sajttermékek esetében. Uniós források szerint ugyanakkor az Európai Bizottság egyelőre nem tartja megalapozottnak a beavatkozást. A testület szerint az utóbbi hónapok árcsökkenése egy korábbi kedvező áralakulási időszakot követett. Az árak még mindig mintegy 30 százalékkal magasabbak a 2009-es szintnél, az euró dollárral szembeni gyengélkedése pedig kedvez az exportőröknek. A helyszíni beszámolók szerint több tagállam – köztük Németország is – a bizottsággal egyetértve úgy ítélte meg, hogy rövid távon nincs szükség központi beavatkozásra. Az agrárminiszteri találkozón a közös uniós agárpolitika 2014-2020 közötti reformjának keretében vitát folytattak a vidékfejlesztésre vonatkozó javaslatokról és az egységes közös piacszervezetről. A vidékfejlesztés esetében elsősorban a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekről cseréltek eszmét. A tervezet alapján a jövőben három kockázatkezelési eszköz áll majd rendelkezésre, amelyből az első kettő jelenleg is hozzáférhető: pénzügyi támogatás a termény-, az állat- és a növénybiztosítás díjához, valamint a kölcsönös pénzügyi alapok számára nyújtandó támogatás. Új elem a jövedelemstabilizációs alap, amely a jelentős jövedelemcsökkenést elszenvedő termelők részére biztosít kompenzációt. Magyarország álláspontja szerint ezek az eszközök megfelelőek és alkalmasak a mezőgazdasági kockázatok kezelésére. Budapest támogatja azt is, hogy a kockázatkezelési eszközökre vonatkozó uniós támogatás intenzitása továbbra se csökkenjen, maradjon 65 százalék. A piacszabályozási intézkedések között elsősorban különleges helyzetre szólók szerepeltek, illetve a fogyasztói bizalomvesztésből vagy jelentős piaci kilengésekből fakadó piaci zavarok kezelésére javasolt eszközök. Több tagállam – köztük Magyarország is – támogatták, hogy kibővüljön az intézkedésekbe bevonható termékek köre, például a burgonyával