A magyar gazdaság lefojtott állapotba került az elmúlt években, a folyamat jelenleg is tart, amelynek egyik alapvető oka és következménye a vállalati hitelállomány és a beruházások csökkenése – mondta Bod Péter Ákos, a Budapest Corvinus Egyetem (BCE) professzora.
A volt jegybankelnök kifejtette: az EU-csatlakozás óta gyakorlatilag megállt Magyarországnak az Unió átlagához való reálgazdasági felzárkózása. Amíg 2004-ben az EU átlagához képest az egy főre jutó magyar GDP 55 százalékon állt, ez 2012-re csak 57 százalékra nőtt. Közben a régiós társak közül nemcsak a már korábban is Magyarország előtt járó Csehország és Szlovénia húzott el, de Szlovákia és Lengyelország is. Az okok között első helyen a vállalati hitelezés visszaesése áll, hiszen 2008 és 2012 közepe között 20 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány Magyarországon, miközben a régió többi országában a folyamat 2010-ben megfordult. A külföldi bankok magyarországi kitettsége a válság kezdetétől 14,2 százalékkal csökkent, hasonló ütemben mint Spanyolországban (14,3 százalékkal) vagy Olaszországban (10,0 százalékkal). Romániában és Lengyelországban ezzel szemben 3,9-3,9 százalékos, Csehországban 1,0 százalékos volt a csökkenés, Szlovákiában viszont nőtt a külföldi bankok kitettsége – mondta Bod Péter Ákos. Bod Péter Ákos véleménye szerint hiányoznak a konzisztens, a belső ellentmondásoktól mentes kormányzati szabályozók, gondot jelent, hogy a magyar vállalkozások mérete kicsi, de talán ennél is nagyobb baj, hogy a magyar cégek kooperációs képessége gyenge, noha válságos időben felértékelődik ez a képesség. A hitelezési gondok miatt a KA-VOSZ-nál, illetve a Széchenyi kártyánál nem a „rózsás jövőről, hanem a konstrukció megmentéséről” kell beszélni – jelentette ki a Krisán László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és Munkaadók és Vállalkozók, azaz a VOSZ által létrehozott KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Széchenyi kártya program keretében a kkv-szektornak az elmúlt 10 évben (évente 18-20 ezer ügyfélnek) 130-140 milliárd forintot helyeztek ki,  összesen 1114 milliárd forintot. Ezeknek az összegeknek csaknem 100 százaléka folyószámlahitel, beruházási hitel gyakorlatilag nincs – tette hozzá. Krisán László szerint a KA-VOSZ-on keresztül a kkv-szektornak nyújtott évi 1,5 milliárd forint állami kamattámogatás és a 3,5 milliárd forintos garancia vállalás hatékonysága azon mérhető, hogy ezen hiteleknél a „bebukási arány négy százalék”. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez (OTSZ) tartozó 105 tagszövetkezet rendelkezik jelentős kihelyezhető összegekkel, több százmilliárd forinttal, „tehát nekünk nem tőkére, hanem ismertségre van szükségünk” – mondta Varga Antal, az OTSZ ügyvezető elnöke. Ezzel összefüggésben az OTSZ elnöke jelezte: a takarékszövetkezetek részesedése a bankszektor betétállományából 10 százalék, a hitelállományából viszont csak 4 százalék. Ez utóbbi arány várhatóan javul majd azáltal, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 38 százalékos részesedést szerzett a Takarékbankban, amelyben az OTSZ részesedése 62 százalék – tette hozzá.