Miután hazánk megfellebbezte az előzetes döntést, egy független testület tesz majd igazságot a vitában. A brüsszeli szakértők a 2004-2005-ben kifizetett számlák utólagos ellenőrzésére vonatkozó eljárás során állapították meg a pénzügyi korrekció szükségességét és az előzetes döntésről májusban levélben tájékoztatták a magyar hatóságokat. A Bizottság által igényelt visszafizetésnek nincs tehát semmi köze az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) keretében kifizetett összes direkt támogatás 5 százalékához. Brüsszeli szakértők szerint a visszafizetésre azért gondolhattak a Bizottságban, mert az ottani szakértők által ellenőrzött műholdas felvételek alapján kevesebb földterület után igényelhették volna a gazdák a támogatást, mint a parcellaazonosító-rendszer alapján arra jogosultak voltak. Ilyen eltérések egyébként elég gyakoriak, ráadásul a pénzek nem rendeltetésszerű elköltése önmagában még nem jelenti azt, hogy csalásról lenne szó. Egyszerűen nem azonosak az adatok. Az sem mellékes, hogy ha mégis fizetni kellene, az Magyarországot érinti, a gazdálkodóknak nem feltétlenül érinti a szankció. Ami pedig a legfontosabb: a Bizottság véleménye még egyáltalán nem jelenti azt, hogy Magyarországnak vissza is kell majd fizetnie a pénzt. Magyarország ugyanis egy július 2-án kelt levélben megfellebbezte az előzetes döntést. Ezért van szükség egy független szakértőkből álló testületre, aki a végső szót kimondja majd a kérdésben, s a Bizottság ezt követően hozza majd meg a végső döntést. Év vége előtt mindenesetre erre nemigen kerülhet sor, Magyarország pedig már jelezte, hogy kész akár az Európai Bírósághoz is fordulni az ügyben.