Felemás évet zárnak a káposztaféléket termelő magyar gazdálkodók. Míg az év első fele jól alakult az ágazat számára, az utóbbi időszakban mind a kereslet, mind pedig a csökkenő árak megnehezítették életüket.Hazánk kiemelkedően fontos szabadföldi kultúrái, az élettani szempontból rendkívül fontos káposztafélék termelőinek a tudatos, hazai terméket kereső fogyasztás a kiút az erős import ellenében.

Úgy tűnik, megállt a magyar káposztafélék termőterületének évek óta tartó csökkenése, most nagyjából 6 ezer hektáron folyik fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése, hangzott el a Syngenta hagyományos szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is Ócsán rendeztek, amely a hazai termelés központjában van.

„A termelőknek idén a szélsőséges időjárás és a kártevők okozták a legnagyobb nehézséget” – hangsúlyozta Antal Gyula kampánymenedzser. „Szűkült a felhasználható növényvédőszerek száma, viszont a kártevők újabb és újabb köre jelenik meg. A káposztafélék termelésében az idei szezon átlagosnak mondható. Az év első részében, egészen nyárig a termelők jövedelmet tudtak realizálni a kedvező áraknak köszönhetően, viszont az utóbbi hetekben az árak és a kereslet is jelentősen csökkentek. Sajnos európai viszonylatban elveszítette jelentőségét az ágazat, még a hazai fogyasztást sem elégíti ki teljes egészében. Az uniós csatlakozás óta az év szinte egészében érkezik importáru, amelyekkel a hazai termelők sok esetben alig, vagy nem tudnak versenyezni. A magyar gazdálkodók csak öntözött körülmények között, az versenytársakhoz képest jelentős költségtöbblettel tudnak termelni. Az egyetlen kitörési pont a jobb minőségű hazai termék, amelyekben a magyar fogyasztók jobban bízhatnak.”

Mint megtudtuk: az utóbbi évtizedekben átalakultak a termőterületek. A főváros környéki – Ócsa, Alsónémedi és Bugyi településekkel fémjelzett – terület vált jelentőssé, főképp a frisspiaci ellátás tekintetében. Itt termelik meg a fejes-, kel-, vöröskáposzta, karfiol és brokkoli egyharmadát. Vecsésről szinte teljesen eltűnt a termelés, csak a feldolgozás, a savanyítás maradt. A szabolcsi, nyírségi termőtáj is jelentős, a savanyítási káposzta jelentős részét ott termelik meg, és a karfioltermelők is kitartanak.

A Jászságból szintén jelentős mennyiségű, főleg savanyítási káposzta kerül ki. A korai káposztafélék termelésében Csongrád megye, Szentes térsége a meghatározó, Kecskemét környéke pedig a kelkáposzta termelésben jelentős terület. A friss káposztaféléket a piacokon és áruházláncokban értékesítik, de a savanyítóipar is komoly mennyiséget dolgoz fel. A konzerv és hűtőipar teljesen leállt a magyar karfiol és brokkoli feldolgozásával, erre ma már senki nem építhet termelést.

Pedig táplálkozási, élettani szempontból a káposztafélék e legjelentősebb zöldségfélék közé tartoznak. Relatíve olcsó, vitamin és ásványianyag-forrást jelentenek egész évben. A brokkoli és néhány színes fajta a daganatos megbetegedések megelőzésének bizonyítottan hatásos eszközei.

Rádi László termékszakértő elmondta: a Syngenta, mint e terület legmeghatározóbb vetőmag forgalmazó és növényvédelmi vállalata, több mint egy évtizede Magyarországon nemesít és az itteni éghajlati, termelési körülményeknek legjobban megfelelő fajtákat kínál a hazai termelők számára. A minőségi és termőképességi kívánalmakon kívül a betegségeknek és kártevőknek leginkább ellenálló fajták létrehozása a cél. Ez minden termelési szegmensben előnyt jelent a termelők számára.

„Cégünk komplex megoldásokat kínál minden partnerének” – hangsúlyozta Rádi László. „Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a termékcsoportban engedélyeztessük a hatékony szereket, ezzel is segítséget nyújtva, a hatékony, jövedelmező termeléshez. A jövő évben szinte minden szegmensben kínálunk fajtaújdonságot. Különösen reménytelinek tartjuk új korai fajtáinkat, amelyek a termesztés legkorábbi időszakának lehetnek sikerfajtái. Kínálunk erre az időszakra fejes és kelkáposzta újdonságokat is. Más, későbbi szegmensekben is kínálunk újdonságokat, szélesebb és rugalmasabb felhasználási lehetőségekkel. Néhány régi fajtát is lecserélünk korszerűbb, megbízhatóbb változatra.”