A szürettel az ország szőlőtermő területein már mintegy 95-98 százalékban végeztek, nagyobb mennyiségű termés már csak Tokaj-hegyalján van a tőkéken. A legutóbbi termésbecslés szerint mintegy 581 ezer tonna termést takarítanak majd be a szőlőtermelők, így a várható átlagtermés 8,3 tonna lesz hektáronként. Az idei termésátlag ugyan 25 százalékkal magasabb a tavalyinál, de a termés egy részét elvitte a fagy és az aszály. A szőlőtermés az elmúlt 10 évben átlagában elérte a 610 ezer tonnát. A borvidékek teljesítménye között a növény-egészségügyi problémák és a természeti károk miatt jelentős eltérés tapasztalható. A Pannonhalmi borvidéken például a jégverés miatt a termés nem éri el az előző évit, a Mátrai borvidéken pedig ugyan a 2007. évinél többet, de az átlagosnál kevesebbet szüretelnek le.
Az idei termésmennyiségéből – az átlagos, 3 millió hektoliteres belföldi fogyasztást alapul véve – mintegy 700 ezer hektoliter kerülhet exportra – fűzte hozzá Horváth Csaba. A meleg, csapadékszegény nyárutó hatására a szőlőskertekben az érés felgyorsult, a fajták összeértek, felborult az érési sor. Ez a feldolgozásnál gondokat okozott, kedvező volt ugyanakkor, hogy a megfelelő cukortartalom csökkentette a javítási igényt. A korai fajtákat „szép savakkal”, friss zamatokkal szüretelték, a napos, hosszú ősz pedig kedvez a túlérett, töppedt szőlőből származó borkülönlegességek készítésének – mondta Horváth Csaba.

Kapcsolódó hírek:
►A magyar borászat partner a környezetvédelemben ►Több támogatás, kevesebb szőlőkivágás