Strasbourg – Az Európai Parlament támogatta az EU mezőgazdaság-politikájának reformjáról a Tanáccsal született egyezséget. Az új közös agrárpolitika (KAP) kicsit más, mint az eddigi, de továbbra is önti a pénzt az agrárvilágba.Az öt jogszabályban lefektetett új KAP nagyobb hangsúlyt fektet a környezet védelmére, biztosítja a források méltányos elosztását, és segít a gazdálkodóknak megbirkózni a piac kihívásaival.

„Most öntöttük végső formájába az Unió mezőgazdaság-politikájának első olyan reformját, amelyet a miniszterek és a közvetlenül megválasztott parlamenti képviselők közösen dolgoztak ki. A hosszú és kihívásokkal teli folyamat során a Parlament fontos területeken javított a jogszabályokon. Az új agrárpolitika kiegyensúlyozottabban kezeli az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem jelentette kettős elvárást, jobban felkészíti a gazdálkodókat a jövő feladataira, emellett méltányosabb és demokratikusabb” – fogalmazott a mezőgazdasági bizottságot elnöklő és a Tanáccsal folytatott tárgyalásokat vezető Paolo De Castro képviselő (szocialista, Olaszország).

Az EU forrásainak méltányosabb elosztása

A Parlament elérte egy olyan feketelista létrehozását, amelynek szereplői, például repterek vagy sportegyesületek, eleve kizártak az uniós közvetlen támogatásból, kivéve, ha bevételük jelentős része mezőgazdaságból származik. Erre a szabályra azért volt szükség, hogy a közvetlen kifizetéseket csak valóban aktívan gazdálkodók kaphassák meg. A Parlament a fiatal gazdálkodóknak juttatott extratámogatást is kivívta. A kötelező, egész Unióban érvényes rendszer szerint a fiatal gazdák az első 25-90 hektárjuk után 25 százalékkal több támogatást kapnak. A kis földterületen gazdálkodók is több forráshoz juthatnak, míg a 150 ezer eurónál több támogatásra jogosult nagy földbirtokok után az e felett járó összeg legalább öt százalékával kevesebb jár. „Amellett, hogy némi pénzt a nagyoktól a kicsiknek csoportosítottunk át, azt is elértük, hogy az Unió egészében méltányosabb lesz a források elosztása. 2020-ra a különböző tagállamokban dolgozó termelők legalább a közvetlen kifizetések uniós átlagának 72 százalékára jogosultak lesznek” – mondta a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások témájáért felelős Luis Manuel Capoulas Santos képviselő (szocialista, Portugália).

Zöldebb mezőgazdaság duplán kifizetett pénzek nélkül

Az új KAP alapján a tagállamoknak járó közvetlen kifizetések 30 százalékát csak akkor lehet kifizetni a gazdálkodók számára, ha azok betartják a kötelező környezetvédelmi szabályokat, például terménydiverzifikációt alkalmaznak, és fenntartják az állandó mezőket és az „ökológiai jelentőségű területeket”. Ugyanazon környezetvédelmi lépésért többé nem vehető fel kétszer is támogatás. A kötelező környezetvédelmi intézkedéseket elmulasztó gazdálkodókat a környezetvédelemért járó – és az új KAP első négy éve során folyamatosan kivezetendő – támogatások elveszítésén túl bírságok is sújtják majd. „Úgy tisztességes, ha elegendő időt adunk a gazdáknak arra, hogy megismerkedjenek az új szabályokkal. Az első két évben nem jár büntetés, és csak azután kezdődik a ‘zöld kifizetések’ folyamatos leállítása” mondta a finanszírozási, igazgatási és ellenőrzési rendeletért felelős Giovanni La Via képviselő (néppárti, Olaszország). „A vidéki gazdálkodás megőrzése és népszerűsítése, a hatékonyabb környezetvédelem, illetve a dupla kifizetések megszüntetése révén jobban hasznosul az elköltött adófizetői pénz, az eredményekből pedig mindenki részesül” – fogalmazott Capoulas Santos képviselő.

A biztosabb lábakon álló gazdálkodók ellenállóbbak a válságok idején

A Parlament azt is elérte, hogy a gazdálkodói szervezetek több segítséget nyújthassanak termelőiknek a piac ingadozásainak kivédésében és az ártárgyalások lebonyolításában. „Kiszélesítettük például azon ágazatok körét, ahol a termelőszervezetek a versenyjog megsértése nélkül tárgyalhatnak tagjaik nevében a beszállítói szerződésekről. Az erősebb termelői szervezeteknek támogatniuk kell tagjaikat azok gazdasági helyzetének megszilárdításában, de ez nem fordulhat kartellozásba” – fogalmazott a közös piacszervezési rendeletért felelős Michel Dantin képviselő (néppárti, Franciaország).

Háttér
A KAP reformja 2010-ben indult a Parlamentben, végső fázisába pedig 2013 júniusába ért, amikor a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalói a legfontosabb kérdésekben megkötötték a politikai megállapodást. A plenáris egy újabb tárgyalási fordulót és az utolsó vitás kérdések rendezését követően tartotta meg a végszavazást. Az elfogadott jogszabálycsomagban a 2015-2020 közötti uniós agrárpolitikára vonatkozó négy rendelet, illetve a 2014-es átmeneti évre vonatkozó rendelet található.