A védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Balogh János országos rendőrfőkapitány és Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.A Dunakeszin aláírt megállapodás célja, hogy folytatódhasson a méregkereső kutyák képzése – emelte ki az államtitkár.

Rácz András felidézte, hogy a 20. század elején még dúvadgyérítés címen bevett szokás volt a madarak szervezett és szisztematikus pusztítása, de később a természetvédelem erőteljesebb megindulásával ez a folyamat lassan leállt, de az ezredfordulón újraindult. 2012-ben, az Európai Unió által is támogatott Helicon Life+ program keretében sikerült megkezdeni az első méregkereső kutya kiképzését és így később 450 madármérgezéses eset vált ismerté, amelynek nagy része védett fajokat érintett. Az államtitkár elmondta, hogy a 2012-es projekt után tavaly megindult a program folytatása PannonEagle LIFE néven és tovább bővült a résztvevők köre a környező országokkal. Ausztria, Szerbia, Csehország és Szlovákia szakemberei a magyar szakemberekkel közösen tovább tudnak dolgozni a parlagi sasok megőrzéséért és a ragadozómérgezések visszaszorításáért.

Balogh János országos rendőr-főkapitány szólt arról, hogy a madármérgezések egyszerre több bűncselekményt is magukba foglalnak, így például az orvvadászatot, az állatkínzást és a méreggel való visszaélést, ezért fontos a rendőrségnek az ilyen esetek visszaszorítása, megelőzése. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója arról beszélt, hogy a kutyás keresőegység felállítása még az első projekt keretében is újdonságként volt. Hozzátette, hogy a projektek előtt nem sikerült bíróság elé vinni, sőt sokszor még felderíteni sem a hasonló ügyeket, de 2016 végére már több felderítés is a bíróság elé került és született felfüggesztett börtönbüntetés is.