Az orosz és az ukrán kormányfő jelenlétében az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz hétfőn Moszkvában írja alá a gázmegállapodást. A megállapodás lényege: Oroszország és Ukrajna 2009. január 1-től áttér az európai árakra és árképzésre, de Oroszország idén még 20 százalék kedvezményt ad a szomszédos országnak a gáz árából annak fejében, hogy a tranzit díja a 2010-ig érvényes szerződésben foglalt – vagyis igen jutányos – marad. Jövő év elejétől, vagyis 2010. január 1-től Oroszország és Ukrajna a gázt illetően teljesen áttér a piaci árra és árképzésre mind a gáz árát, mind a tranzit díját illetően.
A tájékoztatás arról nem szólt, hogy a kialkudott árak egész évre szólnak-e, vagy a szerződés rögzíti, hogy év közben a piaci árak alakulásának megfelelően változnak, de az utóbbira utal az európai árképzés bevezetéséről szóló megjegyzés. Mivel ugyanis a gáz árát fél éves késéssel az olajárak alakulása alapján kalkulálják, bizonyosnak tűnik, hogy az orosz gáz piaci ára hamarosan a felére, vagy annál is nagyobb mértékben csökken. Nem szóltak a felek a tranzitrendszer működtetéséhez szükséges, úgynevezett műszaki gáz kérdéséről sem, amelyet a szokásjog és a szerződések értelmében Ukrajnának kellene fedezni, amellyel azonban Kijev saját állítása szerint jelenleg nem rendelkezik.
Mivel az átlagos európai ár jelenleg 450 dollár, a 20 százalékos kedvezménnyel Ukrajna egyelőre 360 dollárt fizet ezer köbméter gázért, és a korábbi szerződés értelmében idén még 1,7 dollárt kap tranzitdíjként ezer köbméter/száz kilométerenként.
Egy orosz kormányforrás szerint a megállapodás fontos eleme, hogy ezzel párhuzamosan a Gazprom és a Naftogaz közvetlen kapcsolatban áll majd egymással, továbbá, hogy hosszú távú megállapodásról van szó, s mindez együttesen teljesen átláthatóvá, kiszámíthatóvá és piaci jellegűvé teszi az orosz-ukrán gázkapcsolatokat. Hozzátette, hogy a tárgyalásokon külön kezelik az Ukrajnának szóló gázszállításokat és a tranzitot, és egyetértés van abban, hogy a tranzit technológiai biztosítása a tranzitország feladata.
A nyilatkozó kijelentette: amint aláírták a szerződéseket és megindult az európai gázszállítás, feleslegessé válik a gázszállítást ellenőrző – mindeddig rendkívül fontos missziót betöltő – nemzetközi megfigyelő csoport tevékenysége, továbbá nem lesz szükség arra sem, hogy megalakuljon a már megszervezett nemzetközi konzorcium, amely Ukrajna számára biztosította volna a tranzit működtetéséhez szükséges úgynevezett műszaki gázt, mivel a szerződések aláírása után a felek önállóan és átláthatóan maguk is tudják ellenőrizni.
Az előzmények: Ukrajna, mint már nem először, az év végéig elhúzta az új szerződés megkötését, s december végén még a tavalyi szállításokért már több mint kétmilliárd dollárral tartozott Moszkvának. Tartozása nagy részét december 30-án ugyan átutalta 614 millió dollár híján, amelynek túlnyomó része a késedelmes fizetésért felszámított bírság, amelyet Kijev nem szándékozik kifizetni, de az új évre szóló szerződésről szóló tárgyalásokat megszakította december 31-én, amikor az orosz fél ezer köbméterenként 250 dollárt kért a gázért. Az új évre szóló szerződés hiányában a Gazprom január 1-én leállította az ukrajnai gázszállításokat. Mivel a tranzitot külön szerződés szabályozza, a Gazprom európai szállításait folytatta Ukrajnán keresztül, de január 7-én ezeket is leállította, mivel a rendszerbe szivattyúzott gáz nem jutott el az európai felhasználókhoz. Azóta Kijev különféle feltételeket szabott a tranzit fejújításához, de világossá vált: csak akkor hajlandó felújítani az európai szállításokat, ha sikerül megállapodni Moszkvával a kétoldalú szerződésről.
Az Európai Bizottság vasárnap üdvözölte a megállapodást. Brüsszel azonban emlékeztetett arra, hogy ebben a vitában már többször ébredtek hiú remények, így Európa egyelőre azt várja, hogy ténylegesen meginduljon a gáztranzit. Brüsszel pénteken világossá tette: a hét végi tárgyalások eredményességétől, a gázszállítások újraindításától függ, hogy az EU szavahihető üzleti partnernek tekinti-e Moszkvát és Kijevet, fenntarthatónak tartja-e Oroszországhoz, illetve Ukrajnához fűződő kapcsolatainak eddigi szintjét.
„Attól tartok, hogy az Ukrajnán áthaladó tranzit gyors felújítása esetén is eltart néhány napig, amíg a gáz megérkezik az EU-ba” – jegyezte meg Martin Ríman, a soros EU-elnök Csehország illetékes minisztere, aki Andris Piebalgsszal, az EU energiaügyi biztosával együtt részt vett a moszkvai megbeszélések szombat kora esti szakaszán. Günter Verheugen, az Európai Bizottság Németország által delegált, vállalkozás- és iparügyi kérdésekben illetékes alelnöke vasárnap délelőtt a Deutschlandfunk német rádiónak adott nyilatkozatában viszont kertelés nélkül úgy fogalmazott, hogy a gázügyben sem Ukrajna, sem Oroszország nem bizonyult megbízható partnernek.
A németek különösen erős bátorítást kaptak ahhoz, hogy szorgalmazzák az Ukrajnát elkerülő, a Balti-tengeren át Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat gázvezeték mielőbbi megépítését. Ez azonban csak Ukrajnát helyezné háttérbe, és nem csökkentene semmit az oroszoktól való függésen. Ez utóbbi vonatkozásban – vélekednek brüsszeli megfigyelők – logikus módon a Nabucco gázvezeték tervének kell előtérbe kerülnie, amely közép-ázsiai gázt biztosíthatna Európának.

Kapcsolódó hírek:
►Kevesebb gáz kell a tárolókból ►Gázkorlátozás: megvannak a források ►Gyurcsány: Nem jár kártérítés a gázos cégeknek ►Feloldották a kettes kategória gázkorlátozását ►Óriási veszteségeket okozhat a gázkorlátozás ►Leállt a gázzal Ukrajna, szerdán ipari korlátozás ►Gázkorlátozás a második kategóriában is ►Gázkorlátozás: egyedi elbírálás az élelmiszer előállítóknak