Azokra, akika kp-s limitet nem tartják be, büntetik, mégpedig ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 százalékával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság. Az APEH honlapján közzétett tájékoztató emlékeztet: a bankszámlanyitás nem új kötelezettség, február 1-jétől csupán ennek adókötelezettségként való nevesítésére került sor. Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók 200 ezer forintig, a nem magánszemély adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha nem tesznek eleget pénzforgalmi bankszámlanyitási (és fenntartási) kötelezettségüknek.

Csak vállalkozásokra vonatkozik

A 250 ezer forintos készpénzes korlátozás kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. Egy-egy konkrét szerződés esetén az összeghatár betartása szempontjából mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni. Amennyiben több különálló szerződés (ügylet) vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetésére kerül sor egy időpontban, és a kifizetendő összeg a 250 ezer forintot meghaladja, az nem tekintendő egy ügyletnek, és ha a különböző szerződések ellenértéke egyetlen esetben sem haladja meg a törvényi értékhatárt, a készpénzes fizetés nem von szankciót maga után.

ÁFA-val együtt

A 250 ezer forintos ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. A foglaló az ellenértékbe beleszámít, s amennyiben a foglaló kifizetésének hónapjában kifizetik a teljes ellenértéket, akkor a két kifizetést össze kell számítani. Részletfizetés esetén az értékhatár megállapításánál az ügylethez tartozó valamennyi kifizetést – azaz a részleteket – össze kell számítani, még abban az esetben is, ha a részleteket több hónapon át fizetik. A nyújtott kölcsön nem minősül ügyleti ellenértéknek, azonban a kölcsönszerződés alapján a kölcsönbevevő által fizetendő kamatra már alkalmazni kell a törvényt.

Devizaügyleteknél is figyelni kell

A devizában kiegyenlített ügyleteknél az összeghatár megítélésénél a Magyar Nemzeti Bank által megadott, és a kifizetés napján érvényes árfolyamot kell irányadónak tekinteni.
Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Amennyiben azonban negyedéves vagy féléves elszámolásról van szó, azt nem lehet visszaosztani havi szintre. Ha egy cégnél több személy végez különböző vagy azonos helyeken beszerzést, mindenekelőtt több eltérő gazdasági eseményhez kapcsolódóan (például különböző helyeken végzett építési tevékenység), ezeket az ügyleteket szintén különállónak kell tekinteni.

Nem lehet „darabolni”

Az ügyletek összetartozásának vizsgálatánál mindig a racionális és elvárható üzletviteli folyamatokhoz való idomulást, a reális gazdasági folyamatokat, a kialakult piaci gyakorlatot és a gazdasági események ésszerű lebonyolításának igényét kell alapul venni. A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni – hangsúlyozza az APEH. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek célzatos „feldarabolása” nem megengedett abból az egyetlen célból, hogy a kifizetések ne érjék el a 250 ezer forintos határt, s így az adózók a szabály alkalmazását megkerüljék. Az adóhatóság szankcionálhatja a szabály alól szándékosan kibúvó adózókat.