A mezőgazdasági termelés, az élelmiszeripar és a táplálkozástudomány kéz a kézben járnak, minden szegmens fejlesztései, kihívásai, elvárásai hatással vannak egymásra – jelentette ki Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Semmelweis Egyetemen megrendezett III. Táplálkozástudományi Szimpóziumon, melynek központi témája a szárazhüvelyesek voltak.

A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a hüvelyes zöldségek ősidők óta hagyományosan részei az emberiség táplálkozásának, gazdag a vas, magnézium, cink és B-vitamin tartalmuk, továbbá számos egészségügyi előnnyel is járnak, csökkentik a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, köztük az elhízást, a cukorbetegséget és a szív-és érrendszeri problémákat. Emellett a hüvelyesek fontos növényi fehérjeforrások is, fehérjetartalmuk a gabonafélékben mérhető érték nagyjából kétszerese. Ennek ellenére a hazai termőterületek aránya csökken, pedig ezen növények nitrogénmegkötő képességük révén a talajra is kedvező hatást gyakorolnak.

Felkai Beáta Olga felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége heti rendszerességgel ajánlja fogyasztásukat, a KSH 2020-as adatai szerint hazánkban az átlagos éves fogyasztás még mindig alacsony, fejenként 1,5-2 kg hüvelyest fogyasztunk évente. Fontosságára, élettani hatására és élelmiszeripari jelentőségére fel kell hívni a figyelmet, amely együttes feladatunk- tette hozzá.

A helyettes államtitkár rávilágított arra, hogy az általános tapasztalat szerint az élelmiszeripari termékinnovációk legjellemzőbb iránya a növényi termékek fejlesztése. A növényi alapú táplálkozás térnyerésével egyre több olyan hüvelyes termék kerül a piacra, amelyek alternatívát nyújtanak a hagyományos, állati eredetű élelmiszerekhez képest. A magas fehérjetartalom miatt potenciális alternatívát jelenthetnek a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők számára.

Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a fogyasztói igények változásával párhuzamosan egyre több hüvelyes alapú termék jelenik meg a boltok polcain is, például snackek, száraztészták vagy pástétomok formájában. Fontos azonban a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása az ilyen termékekkel kapcsolatban, hogy ne legyenek megtévesztve az összetevők vagy a tápanyagok tekintetében. Elmondható, hogy az európai fogyasztók körében egyre nagyobb kereslet mutatkozik a GMO-mentes, jó minőségű, változatos növényi fehérjék iránt, ami további lendületet adhat a hüvelyesek termesztésének és feldolgozásának.