Ez a fajta stratégia a közös munka új útját nyitja meg az unióban – fogalmazott Hübner. A stratégiában nem szerepelnek új jogszabályok vagy intézmények, inkább a régiók és tagállamok kormányainak és lakosságának elhatározására építve készülne válasz a közös kihívásokra. Ami a balti-tengeri stratégiát illeti, Hübner megállapította, hogy öt évvel a bővítés után a régió olyan halasztást nem tűrő kihívásokkal néz szembe, mint a tenger romló állapota, a hiányos közlekedési hálózat, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A problémákat ráadásul felerősíti a hatékony koordináció hiánya. A bizottság emiatt átfogó cselekvési tervet javasolt. Hübner úgy vélte, „az EU számára adottak a feltételek mindazon a munka koordinálására, amit a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználásával el kell végezni a Balti-tenger megmentésére, hogy élénkítsük a kereskedelmet és javítsuk a régió minden lakójának életminőségét”. A Balti-tenger körül nyolc EU-tagállam és Oroszország helyezkedik el. A régió 2007 és 2013 között több mint 50 milliárd euró beruházási támogatásban részesül az uniós térségek fejlettségi szintjének közelítését célzó, úgynevezett kohéziós politika keretében.