Szegénynek az számít, akinek a jövedelme tavaly nem érte el a 8093 szlovák koronát(hozzávetőleg 74 ezer forintot). A legtöbb ilyen személy (43 százalék) a munkanélküliek csoportjából került ki. A családok közül a legrosszabb helyzetben azok vannak, ahol a szülők több mint három gyermeket nevelnek. A legelesettebbek a gyermekek. A 0–17 évesek 17 százaléka él a „templom egere” szint alatt. A 18–64 évesek és a 65 év felettieknek is a tíz százaléka számít a jövedelme alapján szegénynek. A háztartások elkölthető jövedelme 2007-hez képest 482 koronával nőtt. A statisztikai hivatal szerint a szegénység szintjét több tényező befolyásolja. Ha nem vennék figyelembe a különféle szociális juttatásokat – nyugdíj, munkanélküli-segély, táppénz, családi pótlék stb. -, akkor a küszöb alatt élne a lakosság 37 százaléka. A háztartásokat a felmérés alapján leginkább a lakhatással összefüggő költségek terhelik. 33,5 százalékukat nagyon megterhelik ezek a kiadások, 57,3 százalékuknak mérsékelt nehézséget okoz ezek kifizetése. Csak 9,2 százalék számára nem jelentenek semmiféle gondot a lakhatási költségek. Az Európai Unió országai között Lettországban él a legtöbb szegény – a lakosság 21 százaléka. A legalacsonyabb az arány Hollandiában, Csehországban és Izlandon – 10-10 százalék. Magyarországon 12, Lengyelországban 17 százaléknyian szegények; az uniós átlag 16 százalék.