Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer, azaz az SPS mielőbbi bevezetését szorgalmazó 15 agrár szakmai szervezet megbízottai budapesti tanácskozásukon döntöttek a tüntetés megtartásáról. Az Országgyűlés 2008. október 20-án fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működéséről szóló törvényt. Ez a jogszabály és az azóta megjelent végrehajtási rendeletek a szakértők szerint megteremtik egy kiszámítható, egyes növény- és állattenyésztési ágazatok speciális helyzetét is figyelembe vevő, a fennmaradásukat elősegítő támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét.

Alkotmányossági kérdés vagy nem, ez itt a kérdés…

Sólyom László köztársasági elnök 2008. november 12-én utólagos normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz az SPS bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt. A köztársasági elnök álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét. A köztársasági elnök további indoklása szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek, de a törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét.

A Magosz nem ért egyet az SPS bevezetésével

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nem ért egyet az SPS bevezetésével, mivel szerintük erre a magyar agrárium még nem készült fel, illetve a bevezetésére semmi nem kötelezi Magyarországot. Jakab Istvánnak, a Magosz elnökének korábban megfogalmazott véleménye szerint Magyarországnak és az újonnan belépett tagállamoknak is azt ajánlotta az unió, hogy ezt a rendszert ne vezessék be, mivel 2013 után a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer lép életbe az unióban.