Ennek viszont az a feltétele, hogy a kormányzatok zöld energiáról szóló közpolitikai intézkedéseket hozzanak és ültessenek át a gyakorlatba – áll a jelentésben. Amennyiben az összes rendelkezésre álló megújulóenergia-termelési módszert bevetik, a kritikusnak tartott 450 részecske/millió (ppm) szint alatt lehetne tartani az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben – szögezte le a világ vezető klímakutatóit tömörítő nemzetközi tudományos testület. Ha az üvegházgázok mennyisége ezt a szintet meghaladja, a szakemberek szerint jócskán megnő az esélye annak, hogy a globális felmelegedés és klímaváltozás következményei katasztrofálissá és visszafordíthatatlanná válnak. A megújuló energiatermelésbe való befektetés a világ GDP-jének körülbelül egy százalékát igényelné – becsülte meg az intézkedéssorozat várható költségét Radzsendra Pacsauri, az IPCC elnöke. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának leszorításához szükséges befektetések mintegy 5000 milliárd amerikai dollárra rúgnak a következő évtizedben, de már 2021 és 2030 között 7000 milliárd dollárba kerülne ugyanez. Összehasonlításként: a Nemzetközi Valutaalap 2009. augusztusi becslése szerint a gazdasági-pénzügyi világválság összesen 11 900 milliárd dollárjába (11,9 billió USD) került a világgazdaságnak, amiből a fejlett országok része 10,2 billió. A világ energiatermelésének mintegy 13 százaléka származott megújuló forrásokból 2008-ban, azonban ez az arány valószínűleg emelkedett azóta, hiszen kínai intézmények és cégek óriási ütemben fejlesztik megújulóenergia-kapacitásaikat (beruházásaik főleg szélenergiába irányulnak). Ezzel együtt jelenleg a biomassza a leginkább elterjedt megújulóenergia-forrás (a globális energiatermelés mintegy 10 százalékát adja). Ám emiatt egyre több az erdőirtás, a kibocsátott korom gyorsítja a felmelegedést, továbbá az égéstermékek szennyezik a lakhelyeket, károsítják az egészséget. Az ezeroldalas, Különjelentés a megújuló energiaforrásokról és a klímaváltozás mérsékléséről (SRREN) című dokumentum a testület első elemzése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésről, az áramellátás mellett világszerte figyelembe véve a fűtés energiaigényét is. Egyúttal ez az első fontos összefoglaló az IPCC 2007-es, a klímatudomány eredményeit összegző dokumentuma után. A 2007-es jelentésben az IPCC azt állapította meg: tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásnak jórészt emberi okai vannak. Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még így sem éri el az uniós átlagot – állapította meg az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Itthon 2009-ben a megújuló energia (ideértve a nap-, a szél- és a vízenergiát, valamint a biomasszát) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999-es 3,3 százalékról, ám ezzel párhuzamosan az EU 27 tagországában átlagosan 5,4-ről 9 százalékra nőtt a megújuló energia részesedése. Ezen a téren Lettország áll az élen az Unióban: a balti államban a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból 2009-ben.