A rendelkezésre álló pénz maradéktalan felhasználásához ugyanis naponta legalább 1,6 milliárd forintot kellene kiosztani a vállalkozásoknak. A közleményében a gazdaságkutató kifejti: 2007 óta – a korábban Új Magyarország Fejlesztési terv, most Új Széchenyi Terv keretében – 61,5 ezer pályázat érkezett be 8.708 milliárd forint támogatási igénnyel, amelyből 31 ezret támogattak 4.934 milliárd forinttal. Közel 28,5 ezer szerződést kötöttek már meg 4.460 milliárd forint értékben, s ebből 1.802 milliárd forintot (40 százalékot) 2011. július közepéig már kifizettek. Az adatokból is látható a GKI szerint, hogy rendkívül feszített munkára lenne szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ahhoz, hogy sikerüljön elkölteni az EU Magyarországnak biztosított forrásait. Ez 7 évre 22,4 milliárd euró, közel 5.940 milliárd forint, és mivel a még le nem kötött források nagysága 1.500 milliárd forint, naponta 1,6 milliárd forintot kellene kiosztani ahhoz, hogy 2013 végégig leköthessük ezt a pénzt. Eközben az ÚSZT 100 napja alatt mindössze 100 milliárd forint értékű pályázat érkezett az időarányos 160 helyett, és ezek közül sem nyer mindegyik majd a bírálat során. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a viszonylag sikeresnek „előadott” vállalkozásfejlesztési pályázatokra március 1. óta június közepéig 2.541 pályázat érkezett, amelyből 614 pályázat (24 százalék) kapott addig támogatást. Ez részben jelzi egyrészt azt, hogy a vállalkozások nemigen látják értelmét a pályázatoknak, részben pedig azt, hogy a hazai intézményrendszer továbbra sem képes a tömegpályáztatásra, annak hatékony és gyors lebonyolítására. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 júliusában felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63 százalékban reprezentálják. Az 1.200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy egyrészt ismeri-e az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatait, illetve 2011. január óta pályázott-e ennek keretében. A felmérés azt mutatja, hogy a cégek jellemzően nem ismerik az ÚSZT pályázatait, közülük is a nagyobbak tájékozottsága rosszabb, ami a GKI szerint részben azzal is összefügghet, hogy a kormányzati propaganda elsősorban a kkv-k pályázati lehetőségeit emeli ki, s sokan a kisüzemekre gondolhatnak. Ágazat szerinti bontásban különösen rossz a pályázatok ismertsége a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint a pénzügyi szektorban. A válaszadók 91 százaléka 2011. január óta nem nyújtott be pályázatot az ÚSZT keretében, utóbbiak 85 százaléka (a teljes kör 77,5 százaléka) nem is tervez ilyen lépést. A felmérésben részt vettek 8 százaléka pályázott (29 százalékuk sikerrel, 11 százalékuk sikertelenül), a maradék 60 százalék esetében még nem ismert a végkimenetel. Az egyes vállalati létszámok alapján nincs érdemi különbség a vállalkozások között aszerint, hogy fognak-e pályázni. Ugyanakkor a már pályázók aránya az 50-100 fő közötti létszámú cégeknél igen magas (csaknem 11 százalék), míg átlag alatti ez az arány a 100-200 fő közötti és az 500 fő feletti vállalkozások esetében. A pályázásban aktívak fele 10-50 millió forint közötti összegre pályázik/pályázott, egyötödük 50-100 millió forint közötti támogatási összeg elnyerését célozta meg, s ugyanennyien vannak, akik ennél nagyobb összeget nyertek/nyernének el. Arra a kérdésre, hogy 2011. január óta indult-e kutatás-fejlesztési pályázaton, vagy tervezi-e a jövőben, a cégek 6 százaléka adott igenlő választ (építőipari, pénzügyi vagy ingatlanügyleteket bonyolító cégek közül egy sem), közülük is kevesebb mint egyharmad vesz igénybe pénzintézeti forrást, a többiek – a kétharmad – saját forrásból egészíti ki a pályázati forrást. Utóbbiak kétharmada (a pályázók 20 százaléka) esetében támogatási intenzitás az egyharmados arányt sem éri el – áll a közleményben.