Az ügy azt követően került peres útra, hogy egy magyar gazdálkodót a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kizárt a részben EU-forrásból származó támogatásból, arra hivatkozva, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett állatállományának nagyságával kapcsolatban. A gazda azt állítja, hogy rendelkezett az előírt állatállománnyal, csupán arról nem volt tudomása, hogy állatait a központi adatbázisban regisztráltatnia kellett volna, illetve, hogy a regisztráció feltétele a támogatásnak. Hozzátette, hogy ilyen tájékoztatást nem is kapott. A bíróság a luxembourgi központjában kihirdetett ítéletben ezért azt is kimondta, hogy a nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell a támogatást igénylő tenyésztőket arról, hogy a központi adatbázisban nem azonosított vagy nem megfelelően nyilvántartott állat szabálytalannak talált jószágnak minősül, ami az érintett támogatás csökkentéséhez vagy az abból való kizáráshoz vezethet. Az ítélet részletes ismertetésében a bíróság emlékeztetett arra, hogy a magyar hatóság a támogatást megtagadva a szarvasmarha-állomány nagyságának nyilvántartására szolgáló központi adatbázisra hivatkozott, amelynek adatai szerint „a termelő ténylegesen nem rendelkezett az általa a támogatás megszerzése érdekében megjelölt állatmennyiséggel”. Az ügyben a Fővárosi Bíróság jár el, amely egyebek között azt kérdezte az uniós bíróságtól, hogy a központi adatbázis adataitól függetlenül is köteles-e megvizsgálni a támogatási feltételek teljesülését. A bíróság erre lényegében nemmel válaszolt, kiemelve: „a vizsgált uniós szabályok kifejezetten előírják, hogy az adatbázist, amikor csak lehet, alkalmazni kell”. A most kihirdetett ítélet főbb megállapításai összhangban vannak a bíróságon belül előzetes állásfoglalásokra hivatott főtanácsnok március végén ismertetett indítványával.