Először fordult elő Magyarországon, hogy szervezett keretek között gyérítették az egyik legellentmondásosabb megítélésű vízi madár, a kormorán egyre szaporodó állományát – mondta hangsúlyozta Mészáros Gyula. E tevékenységben Jász-Nagykun-Szolnok megye legjelentősebb vízkezelője úttörő szerepet vállalt.

Két hónapot rászántak

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és a területileg illetékes zöldhatóság engedélyével ugyanis a szajoli székhelyű Halász Kft. munkatársai január elejétől közel két hónapon át riasztották és lőtték a Közép-Tiszán, illetve a Zagyva szolnoki szakaszán a kárókatonaként is ismert szárnyasokat. A Kisköre és Szolnok közötti Tisza-szakaszon összesen kétszáz madarat sikerült elejteni, legtöbbet a kiskörei erőmű térségében – közölte Mészáros Gyula, aki szerint ez a szám a térség kormoránpopulációjához képest elenyésző.

Kecsegét és süllőt találtak

Az előírt megsemmisítés előtt a lelőtt példányok tizedét felboncolták, amivel tanulságos, a faj zsákmányolási szokásaira vonatkozó adatok birtokába jutottak. A vizsgált egyedek többségének gyomra ugyanis degeszre volt tömve – nem ritkán horogérett – nemes halakkal. A górcső alá vett szárnyasok táplálékában két faj dominált, ebből mintegy hetven százalékot tett ki a kecsege, a többit pedig zömmel süllők alkották.

Napi két-három kilónyit benyelnek

Az akció irányítója szerint mindez alátámasztja azokat a feltételezéseket, melyek szerint a védett, ezer forint természetvédelmi értéket képviselő – bár bizonyos területeken és az év néhány hónapjában szigorú feltételek mellett vadászható – kárókatonák komoly konkurenciát jelentenek a halászoknak. Csalhatatlanul rátalálnak a tiszai halak telelőhelyeire, a költési időszakban akár napi két-három kilónyit is elfogyasztanak belőlük, miközben ennek többszörösét sebezhetik halálra.