Fazekas Sándor Brüsszelben beszélt a KAP-ról, miután a tagállamok mezőgazdasági tárcavezetői első egyeztetést tartottak a témában. Sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elképzelései szerint márciusban – magyar irányítás alatt – az uniós tagországoknak közös álláspontra is kellene jutniuk a témáról, mégpedig valamennyi tagállam egyetértésével. Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra javaslatát az uniós mezőgazdasági politika 2013 utáni alakulásáról. Fazekas Sándor szerint ez nagyon jó alap a további munkához, bár az első vitában a tagországok között eltérő álláspontok fogalmazódtak meg. A magyar miniszter támogathatónak nevezte a javaslatban szereplő három fő célkitűzést, azaz a fenntartható élelmiszertermelést, a természeti erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodást és a kiegyensúlyozott területi fejlődést, fejlesztést. „Ezek szükségesek ahhoz, hogy az európai mezőgazdaság ütőképes, fejlődőképes legyen, és azon belül Magyarországon is rendelkezésre álljanak a vidékfejlesztési és mezőgazdasági források, amelyek a vidéki munkahelyek megtartását, a vidéki életminőség megőrzését is szavatolják” – szögezte le Fazekas Sándor. Kifejtette: osztja azt a felfogást, hogy versenyképes európai mezőgazdaságra van szükség. Rámutatott: ehhez az is kell, hogy az unió és riválisai a világszíntéren is egyenlő feltételrendszer alapján versenyezzenek. A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban elmondta: a tagországok jelentős részének, köztük Magyarországnak a véleménye az, hogy a közvetlen kifizetéseket uniós piaci eszközökkel, a tagállamok tárfinanszírozása nélkül kell megvalósítani. A vidékfejlesztési források kategóriájában a tagországok többsége egyetért a bizottság javaslatában megfogalmazott elvekkel és célokkal – fűzte hozzá.

A jövőbeli reformok célja

Elmondta, a jövőbeni reformok célja egyfajta „szabatos szabályrendszer” kialakítása, amely biztosítja, hogy az EU „egyszerű, átlátható és hatékony közös agrárpolitikával rendelkezzen”. Nagy kihívásnak nevezte az uniós agrártanács leendő soros elnöke azt, hogy a mezőgazdálkodás a jövőben a környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételével folyjék. A mezőgazdaság ugyanis a környezeti erőforrások egyik legnagyobb igénybevevője, ugyanakkor át is alakítja a környezetet. A vitapontok közül Fazekas Sándor kiemelte a támogatások felső határára vonatkozót. Megfogalmazása szerint ezen a ponton az agrárpolitika hitelességét is le lehet mérni, mert a súlyos milliárdokkal kapcsolatban kialakítandó megoldást a közvéleménynek is el kell fogadnia. A fő nehézséget itt az jelenti, hogy a tagországok gyakorlata és szemlélete eltérő – tette hozzá Fazekas Sándor. Az unióhoz újonnan csatlakozott államokra jutó támogatásokról szólva pedig annak fontosságát emelte ki, hogy a rendszer az eddiginél méltányosabb legyen. Leszögezte, hogy objektív elosztási módot kell találni, de úgy vélte, ennek „még csak a körvonalai látszanak”. Bárhogyan is alakul a közös agrárpolitika, alapvető érdek, hogy Magyarország legalább olyan támogatási szinten legyen, mint most, vagy még magasabbat érjen el – hangoztatta a vidékfejlesztési miniszter.

Az agrárkamara szkeptikus

A Magyar Agrárkamaránál (MA) úgy látják, hogy a nemzeti támogatás növelését szorgalmazó országok a háttérbe szorultak az unió Közös Agrárpolitikai (KAP) reformjának formálásakor. A kamara szerint ez örvendetes, hiszen az említett módszer alkalmazása csak a gazdag EU-tagoknak lenne érdekük. Több állam, köztük Magyarország költségvetése viszont nem lenne képes az agráriumot, a vidékfejlesztést a mostani szinten sem finanszírozni. Az agrárkamaránál ugyanakkor úgy vélik: ennek ellenére mégis egyre inkább érződik a régi, gazdag tagországok érdekérvényesítésének növekvő súlya. Ez a tendencia tetten érhető például az unión belüli támogatás-kiegyenlítés lehetőségének vitájánál. A régi tagok ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy az új tagországok gazdálkodói is annyi támogatást kapjanak, mint a régieké. Többek között például felmerült már, hogy 2013 után is még 1-2, illetve akár 7 éves időtartamra elhúzva történjen meg a kiegyenlítés. Mindez nem fogadható el Magyarország számára, mert az óriási versenyhátrány konzerválását jelentené. A vitás kérdések számát tekintve 2011 első félévében a magyar uniós elnökségre óriási munka vár, ugyanakkor esélyt ad arra, hogy az új tagországok érdekei előtérbe kerülhessenek a tárgyalások során – vélik a kamaránál. Így a magyar érdekeknek megfelelő tervezési anyag jöhet létre, melynek alapján 2011 júliusában már közös nevezőre hozott KAP-program jöhet létre, melyet a későbbi hónapokban önthet jogszabályi köntösbe az unió. Az Európai Bizottság november közepén közzétette az Európai Unió 2013 utáni agrárpolitikájára vonatkozó elképzeléseit, melynek lényeges elemeit legutóbbi ülésén tekintette át a Magyar Agrárkamara elnöksége. A szervezet szakértői szerint sokat formálódott az a javaslattömeg, melyet az utóbbi két évben az egyes tagországok felvetettek.

Ciolos dossziéjában több verzió is van

A Brüsszelben, Dacian Ciolos agrárbiztos által bemutatott kiindulási dokumentumban több változat található. Ezek egyike a mérsékelt reformokat, azok fokozatos bevezetését tartalmazó KAP-változat. Lényege, hogy a KAP továbbra is két alappillért tartalmaz, viszont az eddigieknél nagyobb súlyt kapna benne a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás hatásainak kezelése, valamint erőteljesebben jelenítené meg a területi különbözőségek kiegyenlítését. Megmaradnának a közvetlen támogatások, ugyanakkor a nemzeti támogatás lehetőségének nem adna olyan szerepet, mint azt egyes országok korábban felvetették. A második lehetőség szerint a támogatások több elemből tevődnek össze. Lenne például egy, az egész EU területén alkalmazott egységes átalánytámogatás, mely nagyjából hektáronként 100 euró összeget tenne ki. Ezen felül tartalmazna egy úgynevezett zöldkomponenst, mely a környezettudatos gazdálkodást segítené. Egy harmadik elem lenne a kiegészítő támogatás a különleges természeti korlátok ellentételezésére, valamint egy önkéntes alapú, termeléstől függő, speciális ágazatokra és régiókra vonatkozó komponens. Ugyanakkor kialakítanának egy, a törpegazdaságoknak szánt egységes támogatási szintet is. Mindezeket a pénzeket a termelők a mostaninál lényegesebben egyszerűbben igényelhetnék, ugyanakkor nemcsak az agrár-környezetgazdálkodást vállalókra, hanem mindenkire kiterjesztenének bizonyos alapszintű környezetkímélő megkötéseket. A harmadik változat azon országok érdekeit képviseli, amelyek az azonnali, drasztikus reformot, a közvetlen kifizetés leépítését javasolják – tartalmazza az agrárkamarai közlemény.