A Kiskunságért szövetkeztek

A környék borainak megtépázott hírnevét helyreállítani nem könnyű­, a Kunságért Szövetkezet mellett mégis több termelői csoport is működik a szőlő-bor ágazatban a borvidéken. Ilyen az izsáki Arany Sárfehér Szövetkezet, az orgoványi és a helvéciai termelői csoport is. A Kunságért Szövetkezet alapításkori tervei között szerepelt a gazdák által megtermelt alapanyag egységes értékesítésének segítése, az egységes piacra lépés lehetőségének megteremtése. A gazdák részére ingyenes szaktanácsadást biztosítanak, hogy termelésüket integrálhassák, hiszen csak így lehet a piacot homogén, nagy mennyiségű, jó minőségű termékkel ellátni. A szövetkezet munkáját nem csak a gazdák bizalma segítette, hanem az is, hogy az EU a 2004-es „előzetes elismerésüket” követően 2005-re „államilag elismert szövetkezetként” ismerte el őket – emlékeztet Lehőcz József. Munkájuk során nagy figyelmet fordítottak a gazdák szakmai képzésére, a megfelelő fajtaszerkezet kialakítására. Fontosnak tartják a növényvédelmi szaktanácsadást, az időjárási előrejelzések biztosítását is. Jól képzett, mezőgazdasági végzettséggel rendelkező munkatársakkal segítik a gazdákat a betakarításban, illetve az optimális szüreti idő meghatározásában is. A múlt évtől egy traktor, illetve szőlőszüretelő kombájn is segíti a tagok munkáját.

A borvidék jellegzetességei

A homokos talajú Alföldön található ugyanis az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, a kunsági. A szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették ide, a kunsági borvidéken termelt úgynevezett homoki bor lényegében a mindennapok bora. A borvidék nem történelmi borvidék abban az értelemben, hogy bár régebben is termeltek itt szőlőt, de a nagyszabású szőlőtelepítés csak a XIX. század végén, az országos filoxéravész után kezdődött. A szélsőséges klíma, a forró, napsütéses nyár és a csapadékszegénység ugyanakkor kedvez a szőlőművelésnek.

A Kunságért Szövetkezet tagjai jelenleg 680 hektár területen gazdálkodnak. Fehérborszőlőik közül a legelterjedtebbek az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, az Irsai Olivér, a Rajnai Rizling, a Cserszegi Fűszeres és a Chardonnay. A vörösbor szőlőfajták közül Lehőcz József a Kékoportót, a Kékfrankost, a Kadarkát, a Cabernet Sauvignont és Cabernet Francot említi. A vidék fehérborai a talajnak megfelelően többnyire lágyak, gyakori a magas cukor- és alkoholtartalom. A vörösborok savai egyértelműen érezhetők.

Az értékesítés útjai

Lehőcz József tulajdonosa, illetve ügyvezetője a termelői csoport értékesítéséből mintegy 85 százalékkal részesülő Közép-Magyarországi Pincegazdaság (KMP) Kft.-nek, a korábbi Lejóker 97 Kft. ugyanis erre a névre váltott a közelmúltban. A termelői csoport sem a szőlősgazdák kezdeményezésére jött létre, az integrálódási folyamatot lényegében a borfeldolgozóval korábban is rendelkező Lehőcz József, illetve a Lejóker indította el. Ma gyakorlatilag a szőlősgazdák termésének egy részét a KMP Kft., illetve a Kunságért Szövetkezet vásárolja meg, az így készült viszonylag nagyobb mennyiségű bort könnyebb értékesíteni. A KMP feldolgozója évente 35 ezer hektoliter bort készít a termelői csoport tagjainak mintegy 5 ezer tonna szőlőjéből, s mivel ezen felül is vásárol még szőlőt, összesen 50-60 ezer hektoliter bort készít.

Értékesítése hozzávetőleg felét így a saját készítésű borok teszik ki, másik felét a vásárolt, a kft. ugyanis kereskedik is. A borok 70 százalékát belföldön adják el, a fennmaradó 30 százalékát külföldön, főként az EU tagországaiban, illetve a FÁK országokban. A szövetkezet szőlősgazda tagjai nem csak a KMP-nek adják el a termésüket, azonban a termelői csoporton kívüli vásárlók is a Kunságért Szövetkezeten keresztül juthatnak hozzá a szőlőhöz.

Legfontosabb stratégiai partnerük a Boranal Kft., a Weinhaus Kft. és a Törley Kft.

Életben maradni és fejleszteni

Arra a kérdésre, hogy mennyire éri meg ma termelői csoportként együttműködni, Lehőcz József válasza az, hogy ,,éppen, hogy”. A különféle termelői csoportok ugyanis arra az állami ígéretre alapoztak a megalakuláskor, hogy a nettó árbevétel arányában 17 százalékos támogatást kapnak majd. Ez a támogatás a fejlesztéseknél igen komoly segítség lett volna a gazdálkodóknak. Magyarország uniós csatlakozásakor kiderült azonban, hogy az előzetesen elismert szövetkezeteket az EU nem támogatja, s a várt 17 százalék helyett az első két évben mindössze 5-5 százalékra számíthatnak, később pedig még ennél is kevesebbre, a nettó árbevétel arányában. Az alacsony támogatási szint miatt lényegében jelentős fejlesztést a Kunságért Szövetkezet nem tudott elérni.

Ha lenne pénz

Az elnök elmondja azt is, milyen fejlesztést terveznének, ha lenne rá pénzük. Hasznos lenne például saját termékkel megjelenni a piacon, ehhez azonban meg kellene teremteni a szükséges technológiai feltételeket, palackozási lehetőséget. Ugyanígy szükség lenne tárolókapacitásra is. Hosszú távú stratégiai terveik között ezért egy új, független, minden szakmai elvárást kielégítő szőlőfeldolgozó, illetve saválló acél tárolótér megépítése szerepel. Fő céljuk nem csupán a szőlő termékpálya végigkövetése és támogatása, hanem a borkészítésig történő teljes integráció. Ennek elképzelésük szerint egy egységes, uniós szintű minőségbiztosítási rendszer képezné az alapját. Szeretnének ugyanis egyéb uniós tagállamok, például Olaszország, Franciaország mintájára egy olyan feldolgozási, értékesítési folyamatot kiépíteni, amivel a termelők közvetlenül kerülnek a piac „vérkeringésébe”. Az értékesítés haszna ugyanis így közvetlenül őket gyarapítaná, további fejlesztéseket generálna, így a termékeik minőségét is folyamatosan javítani tudnák.

Fentiek megvalósításához Lehőcz József szerint az államnak biztosítani kellene valamilyen támogatást, különben a hozzájuk hasonló termelői csoportok nehezen tudnak életben maradni. A Kunságért Szövetkezet által a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében árbevétel-arányosan elnyert támogatás – figyelemmel a termelői csoport forgalmára, illetve a százalékos támogatási mértékre – éppen, hogy a működésre elég, fogalmaz az elnök.

Még úgy is – mondja –, hogy a szövetkezet tagjai értékesítés alapján százalékos arányban járulnak hozzá a működési költségekhez.

A Kunságért Szövetkezet fő fajtaválasztéka:

  • Chardonnay
  • Rizlingszilváni
  • Cserszegi fűszeres
  • Interspecifikus fajták közül a Lakhegyi mézes, Bianka, Zalagyöngye, Kunleány
  • Kékfrankos
  • Zweigelt
  • Merlot
  • Cabernet Savignon
  • Cabernet Franc – A hungarikumnak számító Kadarka

A siker öt titka:

  • 1. A lehetőségek felismerése
  • 2. Összefogás
  • 3. Szaktanácsadás
  • 4. Megfelelő kínálat (mennyiség, minőség)


(Tóth László Levente írása, Haszon Agrár Magazin, 2007)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.