A Hajdú-Bihar megye nagyjából felét magába foglaló térségben ez lehet ugyanis az előrelépés kulcsa – a helyiek szerint – az előttünk álló időszakban. Ezen belül a mikrovállalkozások között pedig várhatóan a kereskedelem területén tevékenykedők közül kerül majd ki a legtöbb igénylő.

Igény van bőven Hajdú-Bihar megyében

Fejlesztési igény pedig van bőven Hajdú-Bihar megyében. Így nem csoda, hogy Bihar-Sárrét térség fejlesztési koncepciójának elkészítésekor sem csupán azon kellett törniük a fejüket a stratégia megalkotóinak, hogy miként költsék el hatékonyan a rendelkezésre álló európai uniós támogatásokat, hanem sokkal inkább azt kellett mérlegelniük, mely területen van a legégetőbb szükség fejlesztési forrásokra.

Az ország második legnagyobb LEADER-közössége

Bihar és Sárrét együttese Magyarország második legnagyobb LEADER-közössége, 41 település tartozik hozzá. Ez a terület Hajdú-Bihar megye nagyjából felét fedi le, összesen 98 ezer ember él a térség határain belül. Együttesen kezelnek két kistérséget, a biharit és a sárrétit: utóbbi a hátrányos, előbbi a halmozottan hátrányos minősítést kapta adottságai miatt. A térség adottságainak ismeretében a fejlesztési stratégia megalkotásakor a mikrovállalkozások kiemelt támogatására és a turizmus lehetőségeinek bővítésére helyezték a hangsúlyt – tudtuk meg Bangóné Borbély Ildikótól, a Bihar Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. vezetőjétől.

Az álláshelyek száma is növekszik majd

Hajdú-Bihar megye érintett települései számára a fellendülést mindenekelőtt a mikrovállalkozások helyzetének megkönnyítése, tevékenységük segítése hozhatja meg – magyarázta a szakember, hogy miért erre a célra hasították ki a legnagyobb szeletet a közösség számára megszabott keretből. A gazdasági társaságok, illetve a vállalkozók lehetőségeinek gyarapítása ugyanis nem kizárólag az érintettek mindennapjait teszik majd jobbá, hanem reményeik szerint gyarapodni fog az álláshelyek száma is ebben az elmaradott régióban. Annál is inkább, mert a munkahelyek létesítése – és persze nem utolsó sorban a jelenlegiek megőrzése – az egyik legfontosabb feladat a térségben. – Az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások errefelé leginkább kényszervállalkozások, akik sem likvid forrással, sem érdemi hitelképességgel nem rendelkeznek – emlékeztetett az ügyvezető igazgató. Ezért olyan fontos, hogy a tervezett beruházások 65 százalékát támogatásból finanszírozhatják a kedvezményezettek.

Ilyen lehetőség soha nem volt még a térségben

Ilyen lehetőség még soha nem állt a térségbeli vállalkozók előtt, ekkora támogatást korábban semmilyen kassza nem tudott biztosítani a legkisebbek számára – utalt a korábbi kedvezőtlen helyzetre a LEADER-közösség vezetője. Hozzátéve: szerinte soha vissza nem térő alkalomról van szó. Igaz, ezzel együtt fejtörést okoz a társaságoknak és az egyéni vállalkozóknak egyaránt, miként teremtsék elő a szükséges pénzt. Nem is annyira az önrész miatt, sokkal inkább azért, mert az uniós pénzek megszokott elszámolási gyakorlatának megfelelően utófinanszírozásról van szó, ezért is próbálnak segíteni mind a bihari, mind a sárréti vállalkozóknak. Erre módot ad, hogy a bankok is mindinkább felismerik, hogy érdemes hitelkonstrukciókat kidolgozniuk az uniós forrásból fejlesztést megvalósítók számára, így egyre több ilyen lehetőség van ezen a téren is.

Az első projektek jövő nyáron, ősszel indulhatnak

A vidékfejlesztési kft. első embere arra számít, hogy a mikrovállalkozások fejlesztésére kérik a legtöbb támogatást a térségben. Emellett sokan igyekeznek majd a szolgáltatások területéről élni a lehetőséggel, ugyanúgy, ahogy a turisztika területén tevékenykedők aktivitására is számítanak. Ez utóbbi lehet a négy támogatási cél közül a másik legkedveltebb a várakozások szerint. Bangóné Borbély Ildikó úgy véli: a kérelmek elbírálását követően jövő nyáron és ősszel kezdődhet meg az első projektek megvalósítása. Azzal kalkulálnak a helyiek, hogy a legjellemzőbb a 10 és 30 millió forint közötti forrásigényű beruházás lesz.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.

Kapcsolódó hírek:
►Kulcsszavak: vidékfejlesztés, hálózat, LEADER, MNVH ►Ifjúsági turizmus fejlesztésére ÚMVP források ►A falusi turizmus új perspektívája – a borút ►LEADER: az összefogás művészete ►Forgács Barnabás: versenyképesség, versenyképesség… ►Projektmenedzselés felső fokon – Károly Róbert Főiskola ►Célkeresztben az idegenforgalom a Dél-Mátrában ►Vidékfejlesztés: ezernél több pályázat a Dél-Dunántúlon ►Megalakult az MNVH Tanácsa és Elnöksége ►Legközelebb áprilistól lehet beadni tanyabusz számlát ►Falubusz – ÚMVP-s segítség az egyik legkisebb falunak ►Népszerű a tanyabusz ►A pályázók értik az ÚMVP-t, nagy nehézség nem várható ►Idei összegzés az ÚMVP-ről ►Beinduló fejlesztések Észak-Pest megyében ►Kész Magyarország területfejlesztési értékelése ►Gráf: a vidékfejlesztési programok megvalósulnak ►Hektáronként 150-250 ezer forint ►Leader-program Szabolcsban►Újfajta hitelek a vidékfejlesztésre ►Október 18-tól pályázhatók a vidékfejlesztési programok ►Támogatással vásárolható tanyabuszok►Startolnak a vidékfejlesztési programok ►Brüsszel elfogadta a magyar vidékfejlesztési jelentést ►Vidéki rendezvényeket, falunapokat támogat az ÚMVP