Többek között francia, görög, angol, lengyel, spanyol, cseh és magyar szakmai és közéleti újságírók fogadták el a meghívást.

=”5″ alt=”” title=”A hallgatóság a lovrini előadások közben” src=”/galeria/image/lovrin_eload_485.jpg” />

A román mezőgazdaság jelentősége

A szakmai program első felében előadások hangzottak el a román mezőgazdaságról és a genetikailag módosított (GM) növények termesztésének múltjáról a vidék egyik kiemelkedő vendéglátóipari egységében, a sandrai Schwebenhouse-ban. Az első előadásból megtudhattuk, hogy Románia óriási mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Az ország 14,3 millió hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas területéből 9,3 millió hektár a szántó. Ebből 4,8 millió hektárt művelnek meg a 269 hektár átlagos területű nagyobb gazdaságok, amelyek száma 18 ezer körül van. Kis területen, főleg a saját igények kielégítésére, illetve jövedelem kiegészítésképpen négymillióan foglalkoznak növénytermesztéssel. A nagyszámú kisüzemből következik, hogy a lakosság 35 százalékának közvetlen kapcsolata van a mezőgazdasággal. Ez a szám az európai átlag négyszerese. Jelenleg a mezőgazdaság adja a román nemzeti össztermék 11 százalékát.

Hatalmas érvágás: GM szóját csak importálhatnak

A második előadó a Román Tudományos Akadémia Biotechnológiai Bizottságának alelnöke, professzor Elena Marcea Badea volt. Tőle megtudhattuk, hogy Románia teljes egészében átvette az Uniónak a genetikailag módosított növényekre vonatkozó jogszabályait, így a keretek biztosítottak a kutató munkához és a köztermesztéshez is.

Az országban az Unióhoz történő csatlakozást megelőzően genetikailag módosított, ROUNDUP READY szója termesztése folyt, majd a csatlakozást követően elindult a kukoricamoly ellenálló MON 810-es (YIELDGARD) kukorica termesztése. A GM szója termesztését a csatlakozás után fel kellett függeszteniük, mivel az Unióban csak takarmányozásra, élelmiszerként való felhasználásra engedélyezett. Ez hatalmas érvágás volt, mivel az országra jellemző, nehezen irtható gyomflóra miatt a közönséges szójában nem tudják hatékonyan, gazdaságosan megoldani a gyomirtást. A korlátozás következtében harmadára csökkent  a szója vetésterülete és emiatt a korábban önellátó Románia most behozatalra szorul szójából, amely ugyanúgy GM, mint az országban korábban termesztett. A román gazdálkodók nagy reménye a GM szója termesztésének európai uniós engedélyeztetése. Amennyiben az engedély megszületne, akár félmillió hektárra is felfuthatna a szója vetésterülete. Megtudtuk azt is, hogy az EU csatlakozás előtti időben, több éven keresztül végeztek széleskörű vizsgálatokat a GM szója és a gyomirtására alkalmazott technológia környezeti hatásaira vonatkozóan. Semmilyen negatív következményt  nem észleltek. További információ volt a kiterjedt biotechnológiai oktatás az ország egyetemein és az ígéretes kutatási eredmények burgonyabogár ellenálló GM fajtákkal. Romániában 250 ezer hektáron termesztenek burgonyát, melynek túlnyomó részét károsítja a burgonyabogár, ezért a biotechnológia nyújtotta védelem nagy segítség lenne a gazdálkodóknak és jelentősen csökkentené a vegyszerterhelést is.

Mi történt az EU legnagyobb gazdaságában?

Harmadikként az Európai Unió valószínűleg legnagyobb, 60 ezer hektáros brailai gazdaságának a vezetője, Lucian Buzdugan tartott előadást. Méreténél fogva gazdasága termesztette legnagyobb területen a GM szóját. 2006-ban 17.123 hektáron vetették el a növényt, amelynek területét mára 430 hektárra csökkentették mivel a GM szója 3,5 t/ha termésátlagával szemben, csak 1,2 t/ha-ra voltak képesek közönséges fajtákkal, az erős gyomosodás miatt. A terméskiesésnek tulajdoníthatóan a korábban nagyon nyereséges (2980 Lei/ha) tevékenység veszteségessé vált (-640 Lei/ha). A GM fajták alkalmazása mellett a talajművelésben is a gazdaságosság és a környezet óvása motiválta őket, amikor kímélő művelést alkalmaztak a szójában és az utána következő gabonafélékben. Az innovációra való fogékonyságot tükrözte az, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően azonnal kipróbálták, majd nagyobb területen alkalmazták a kukoricamolynak ellenálló GM hibrideket. Buzdugan úr meggyőző felvételeket mutatott a molyok rágta, penészedő és az egészséges Bt (MON 810/Yieldgard) kukorica csövekről.

Vizsgálatok a kutatóintézet saját területén

Az előadások után került sor a bemutató terület meglátogatására. A vizsgálatokat a lovrini mezőgazdasági kutatóintézet állította be saját területén. A parcellák nagyon szakszerűen kerültek elrendezésre. Egyenletes, szép állomány fogadta a látogatókat. Három fajtatulajdonos mutatta be eredeti, saját fejlesztéseit  és láthatóak volt még öt európai kukorica nemesítő vállalat MON 810-zel módosított, már kereskedelmi forgalomban lévő hibridjei.

A három vállalat felvonultatta mindazt, ami kukoricában érdekes lehet a közép-európai kukoricatermesztők számára. Moly kártevők, kukoricabogár ellen védett, különféle gyomirtó szereknek ellenálló GM fajták, és ezek kombinációi. Az egyik csúcstermék és kuriózum a SMARTSTAX elnevezésű kukorica volt, amely 8 hozzáadott gént tartalmaz. A látogatók abban a szerencsés helyzetben lehettek, hogy nemcsak látták az újdonságokat, hanem meggyőződhettek a gyakorlati hasznukról is.

Kukoricabogár ugyan nem volt a területen, de kialakult egy közepes gyapottok bagolylepke fertőzés.

Amelynek következtében szinte minden csövet erősen megrágtak a lárvák a közönséges vagy csak gyomirtó szer ellenálló fajtákban, míg a molyok ellen védettek csövei teljesen egészségesek voltak.

Romániában határozottan támogatják a biotechnológiát

Összességében elmondható, hogy Romániában határozott támogatottsága van a biotechnológia gyakorlati alkalmazásának; a jogi környezet biztosítja a kísérletek  kiszámítható engedélyeztetését; az EU-ban engedélyezett fajták terjedését csak az adott piaci helyzet befolyásolja és végezetül úgy tűnik, hogy a kísérleti tevékenység állami támogatásával széleskörű szakmai bázis kialakulására lehet számítani, amely nemzetközi szinten is elismertséget fog magának szerezni. A látogatás legnagyobb tanulsága, hogy Románia okosan él a lehetőségekkel, amikor engedi a biotechnológia kutatásokat és a gazdáinak szabadkezet ad az EU-ban termesztésre már engedélyezett GM növények alkalmazására.

A szervezők nemcsak a gazdag szakmai programot állítottak össze, hanem arra is ügyeltek, hogy reklámot csináljanak az országnak, amikor is hangulatos körülmények között bemutatták a régió borkülönlegességeit és sétára invitálták a résztvevőket Temesvár gyönyörű belvárosában.

Czepó Mihály