Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára az ülésen elmondta: Magyarország GMO-mentességének fenntartása – amelyet az alaptörvény is kimond – indokolja, hogy az EU területén ma is fogalomba hozható génmódosított (GMO) növények ne legyenek köztermesztésbe bevonhatóak korlátozások nélkül Magyarország területén. A helyettes államtitkár a javaslatban foglalt konkrét módosításokról elmondta: a pufferzóna fogalmát – azaz a GMO-mentességi előírások alkalmazását – ki akarják terjeszteni a védett, a fokozottan védett és érzékeny természeti, valamint a Natura 2000-es és a génbanki területekre is. Emellett a módosításban szerepel az is, hogy a pufferzónában – a védőterületen – a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatibilis növény nem termeszthető. A javaslatban a menedékzóna minimális méretét is meghatároznák. A törvénymódosítás tartalmazza többek között azt a feltételt is, hogy az esetleges génmódosított növény termesztést végző gazdálkodó – az ezt kérő – köteles az erre használt földterületen az ott kihelyezett táblával erről tájékoztatást adni. A nem forgalomba hozatali célú  termelésnél pedig az engedélykérelmet ki kellene egészíteni részletes kísérleti tervvel is. A jogszabály az ellenőrző hatóságnak az ilyen ügyekben jogsértés esetén az eddiginél is szigorúbb jogosítványokat adna. A kormánypárti képviselők ellenszavazatai miatt nem javasolta a testület a termőfölddel kapcsolatos visszaélések megakadályozása érdekében szükséges közjegyzői okirati kényszer bevezetéséről szóló képviselői önálló indítvány tárgysorozatba  vételét. A bizottság tagjai általában egyetértettek az előterjesztő, Bana Tibor (Jobbik) szándékával. Ezt az ellenzéki honatyák a javaslatot támogató szavazatukkal is megerősítették. Jakab István (Fidesz) szerint viszont a készülő új földtörvény tervezetébe kellene beemelni. A kormánypárti képviselők ezért nem támogatták a javaslatot.