„Az Európai Bizottság válaszát haladéktalanul megküldtem az Alkotmánybíróság elnöke részére. Remélem, hogy ez érdemben segítheti a testület munkáját” – mondta az MSZP EP delegáció vezetője. A köztársasági elnök „SPS törvénnyel” kapcsolatos legfőbb kifogása az volt, hogy a múltbeli bázisidőszak sérti a jogbiztonság elvét, ezért az alkotmányellenes. Az indítványban foglaltak szerint a történelmi bázis nem a közösségi jogból ered, ezért alkotmányossági vizsgálat tárgyává lehet tenni. A köztársasági elnök által javasolt jövőbeli bázis megállapítása ellentétes a közösségi joggal, illetve spekulatív jellege miatt súlyos gazdasági-társadalmi károkhoz vezethet és veszélyezteti a jogbiztonságot, valamint versenytorzító hatással jár.

Mariann karakánul kiállt
 
Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos válaszában cáfolja ezt az érvelést. Az Európai Bizottság válaszának vonatkozó része szerint: „az objektív kritériumok nem vonatkozhatnak az egységes támogatási rendszer bevezetését követő időpontra. Ezért a múltbéli bázisidőszakra vonatkozó objektív kritériumok teljes mértékben összhangban vannak a közvetlen kifizetésekről szóló közösségi jogszabályokkal.” Tabajdi ennek kapcsán megjegyezte: „Helyesnek bizonyult a kormány érvelése, amely szerint a történelmi bázis részleges bevezetésének (a regionális hibrid modell keretében) jogalapja a közösségi jogból ered, amely az új tagállamokra éppúgy vonatkozik, mint a régiekre.”

Bevezethető a regionális-hibrid rendszer

Tabajdi megjegyezte, hogy a köztársasági elnök beadványában megkérdőjelezte a regionális-hibrid rendszer bevezethetőségét is. Az Európai Bizottság válasza ebben is cáfolja őt: A 71d. cikk (3) bekezdése értelmében – kizárólag az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében – az új tagállamok kiegészítő referenciaösszegeket utalhatnak ki olyan ágazatokban működő mezőgazdasági termelők részére, akik az egységes támogatási rendszerre való áttérés eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek. E cikk alkalmazásakor az új tagállamoknak meg kell állapítaniuk, hogy a támogatási rendszerek közötti átmenet eredményeképpen mely ágazat termelői esetében merül fel ilyen helyzet. Ennek során össze kell vetniük az egységes támogatási rendszer alkalmazásából fakadó helyzetet a korábbi állapottal.

Háttér:

Sólyom László köztársasági elnök 2008. november 12-én a Magyar Országgyűlés által október 20-án megszavazott az egységes mezőgazdasági támogatási (SPS) rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.

Tabajdi megkérdezte

Tabajdi Csaba írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, az uniós intézmény véleményét kérve a magyar kormány és a köztársasági elnök vitájában.
Az MSZP európai parlamenti delegációvezetője érthetetlennek tartotta a köztársasági elnök kifogását, mert a 2013 utáni KAP-ról való európai gondolkodás alapja is egyértelműen az SPS: a termeléstől elválasztott, jövedelemkiegészítő céllal adott területalapú támogatás a föld használójának, a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti (kereszt-megfelelési) szabályok szigorú betartása mellett. Az SPS rendszer a SAPS szisztémával ellentétben kompatibilis a WTO kötelezettségekkel is. „Fontos megérteni, hogy az SPS rendszerben bevezetett kereszt-megfelelési szabályok jelenthetik az agrártámogatások fenntartását 2013 után is. Az SPS rendszerben a támogatások a gazdák társadalom számára hasznos környezetvédelmi többlet-tevékenységét honorálják, a gazdák az egyébként szigorú és többletterhet jelentő környezetvédelmi szabályok betartásával tudják legitimálni a leginkább a támogatásokat.”

Nem lehet konzerválni a birtokviszonyokat

Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a mai bizonytalan birtokviszonyok fenntartása nem lehet érdekünk. A cél, hogy a magyarországi földek lehetőleg hosszú távon is a magyar gazdálkodók kezén maradjanak. Ehhez szükséges a magyarországi földárak európai átlaghoz való közelítése, hogy a földpiaci liberalizáció ne jelentsen sokkot 2011-ben. Ezt pedig csak az SPS rendszerrel lehet megoldani. Az áttérés az állattenyésztés fejlesztéséhez is elengedhetetlen, a SAPS rendszerben erre alig nyílik lehetőség.

Referenciaösszegek is lehetnek
 
Az Európai Bizottság válaszában foglaltak szerint az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 71d. cikk 3. bekezdése a területi alapú támogatások mellett lehetővé teszi úgynevezett kiegészítő referenciaösszegek kiutalását az SPS bevezetését követő egy éven belül. Ilyen kiegészítő referenciaösszeg a történelmi bázis alapján számított támogatás is.
A referenciaösszegeket objektív kritériumok alapján kell meghatározni, alkalmazásuk során az SPS bevezetéséből fakadó helyzetet kell összevetni a korábbi állapottal, „az SPS alkalmazásának első évét megelőző időszakkal”. Az objektív kritériumok nem vonatkozhatnak az SPS bevezetését követő időpontra, ellenben „a múltbeli bázisidőszakra vonatkozó objektív kritériumok teljes mértékben összhangban vannak a közvetlen kifizetésekről szóló jogszabályokkal.”

Kapcsolódó hírek:
►Magyar Agrárkamara: SPS-törvényt minél előbb! ►Margittai: „SPS nélkül bedől a magyar állattenyésztés” ►SPS: Magyarország nem mehet szembe az EU-val ►Glattfelder: az új búzaintervenció diszkriminatív ►Közös agrárpolitika hosszú távon ►Gráf: eredményes tárgyalás az uniós agrárreformról ►„A magyar érdekekkel ellentétes az agrárreform” ►Az EP döntése jó Magyarországnak és az újaknak ►Agrárreform: több pénzt hagyna a termelőknél az EP  ►Kompromisszumot keresnek az uniós agrárminiszterek►Tabajdi: Meg kell szelídíteni az Európai Bizottságot! ►Agrárreformhét kezdődik az EU-ban ►Mariann kész kompromisszumra a magyarokkal ►Magyar kifogások az uniós agrárreform kapcsán ►Az állapotfelmérés tárgyalásai folytatódnak ►A KAP radikális reformja elkerülhetetlen