A WHO dohányellenőrzési keretszerződése (Framework Convention for Tobacco Control; FCTC) 171 tagországot tömörít. Az uruguayi találkozó volt a szervezetnek a kérdésről az érintett felek bevonásával rendezett negyedik, ún. „Érdekeltek Konferenciája” (Conference of the Parties; COP) tanácskozása. Az FCTC az uruguayi tanácskozás napirendjére felvett számos témában a döntést a COP következő, 2012-es dél-koreai tanácskozására halasztotta el. Ilyenek a dohánytermékekre kivetett adó szigorítása, a dohánytermesztőknek ajánlott alternatív termékek, valamint a füstmentes, dohánypermetet elektromos úton előállító készülékekre, az ún. elektromos cigarettákra vonatkozó szabályozások kidolgozása.

Az FCTC tanácskozáson ugyanakkor megállapodás született arról is, hogy a dohányzás visszaszorítását célzó programokat igyekeznek beépíteni az egyes országok nemzeti egészségügyi programjaiba, és támogatják a felvilágosító programokat a dohányzás egészségkárosító hatásáról. A COP munkacsoportot hozott létre a dohánytermékek megadóztatására vonatkozó ajánlások kidolgozására, amit a leghatékonyabb rövid távú fogyasztást csökkentő eszköznek tekintenek a dohányzás elleni harc támogatói. „Nagyon sikeres hetünk volt a dohánytermékek ellenőrzése terén” – mondta Daniel Olesker Uruguay egészségügyi minisztere. A szerződés aláírói bebizonyították, hogy „polgáraik egészségének védelmét a dohányipar érdekei elé helyezik – mondta Laurent Huber, a több mint 350 dohányzás ellenes csoportot képviselő Framework Convention Alliance (FCA) igazgatója. A dohánytermesztők világszervezete, az ITGA (International Tobacco Growers Association) éles hangvételű bírálattal illette az adalékanyagok használatának tilalmáról hozott FCTC döntést. A szervezet már az FCTC közgyűlés megrendezése előtt kiadott közleményeiben is rámutatott, hogy a döntés kifejezetten hátrányosan érinti az íz-összetevőiket könnyen elveszítő dohányfajták termelőit, ráadásul a legszegényebb afrikai országokban.

Az ITGA szerint tilalom gyakorlatilag felszámolja a világ fogyasztásának felét adó dohánykeverék cigaretták gyártását és drasztikusan visszavetheti a Burley és Oriental dohányfajták iránti keresletet. „Ha például betiltjuk az amerikai dohánykeverék, az American Blend termelését, ami Virginia, Burley és Oriental dohánylevelek keverékéből áll össze, az több mint hatmillió dohánytermesztőt érint világszerte” – mondta Antonio Abrunhosa portugál dohánytermelő gazda, az ITGA elnöke. Az ITGA egy korábban kiadott közleményében pedig egy tanulmányra hivatkozva rámutatott, hogy Malawiban, Mozambikban, Ugandában, Zambiában és Zimbabwéban több mint 3,6 millió ember megélhetése közvetlenül a Burley dohány termelésétől függ, további 12 millió ember megélhetése pedig közvetve van kitéve a dohányipari ágazatot érintő fejleményeknek.

Ahogy a vezető dohányipari világcégek számára egyre fontosabbá válik a fejlődő országok piaca, ezek a multinacionális vállalatok mind erőteljesebben lépnek fel a cigaretták forgalmazásának korlátozására tervezett további intézkedések ellen, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürget. A The New York Times (NYT) csokorba gyűjtötte a korlátozások ellen kezdeményezett lépéseket, amelyekre még a WHO által szervezett dohányzás elleni világértekezlet előtt került sor. Az uruguayi Punta del Este üdülőhelyen megrendezett, november 15-én megnyílt, sorrendben negyedik tanácskozásra az úgynevezett dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény (FCTC) 171 aláíró részes partnerét hívták meg. Az olyan nagy cégek, mint a Philip Morris International vagy a British American Tobacco vitatják a hirdetések nagy-britanniai szabályozását, a Dél-Amerikában bevezetett feltűnőbb egészségügyi figyelmeztetéseket, illetve a dohányipari termékekre a Fülöp-szigeteken és Mexikóban kivetett magasabb jövedéki adókat. Ezen túlmenően milliárd dollárokat költenek Afrikában és Ázsiában marketing-kampányokra. A Philip Morris idén beperelte az uruguayi kormányt, amely a cég szerint túl szigorú szabályozást vezetett be a dohányipari termékekre. A WHO tisztségviselői ezt arra irányuló kísérletnek tekintik, hogy megfélemlítsék az országot és a hasonló korlátozásokat fontolgató nemzeteket. Uruguayban a törvény megköveteli, hogy az egészségügyi figyelmeztetés a cigarettás doboz felületének 80 százalékát borítsa. A szabályozás tartalmazza azt is, hogy minden egyes cigarettamárka csak egyetlen csomagolási grafikát alkalmazhat, azaz eltérő ábrákkal egyetlen cég se kelthesse a dohányosokban azt az illúziót, hogy egyik vagy másik terméke kevésbé ártalmas másoknál.

Az Uruguay elleni keresetben a cég meg nem jelölt összegű kártérítést követel a szabályozás miatt kiesett profitjának pótlására. A WHO egyik illetékese szerint a Philip Morris főleg alacsony és közepes jövedelmű országokat perel. Uruguay nemzeti jövedelme alig fele a cég évi 66 milliárd dolláros forgalmának. A vállalat képviselője viszont azzal érvelt, hogy csak kereskedelmi jogaikat védik a „túlzásba vitt” intézkedésekkel szemben. Douglas Bettcher, a WHO illetékese szerint a cigarettagyártók az Egyesült Államokban és Európában az egészségügyi felvilágosítás hatására sok fogyasztót elvesztettek, viszont erőteljes kampányokat indítottak újak toborzására a fejlődő világban. Ennek eredménye az, hogy világviszonylatban évi 2 százalékkal mégis nő a cigarettafogyasztás. A dohányipari monopóliumok egyes területeken együttműködnek egymással, más vonatkozásokban külön-külön lépnek fel. Így például az Altria csoporthoz tartozó Philip Morris USA közreműködött az amerikai kongresszus által tavaly elfogadott dohányzás ellenes szabályozás kialakításában és nem csatlakozott az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság ellen más dohányipari cégek által benyújtott keresethez.

Ugyanakkor a Philip Morris International, amely jogilag külön cég, az Egyesült Államok területén kívül különösen aktívan lép fel a dohányzás elleni propaganda hatástalanítása érdekében. Beperelte például Brazíliát is – azon az alapon, hogy a cigarettás dobozokra tervezett, a füstölés ártalmas hatásait illusztráló fényképek „rágalmazzák” céget. Írországban és Norvégiában a Philip Morris a bíróságon azt szeretné elérni, hogy ne korlátozzák az üzletekben a dohányáru elhelyezését. Ausztráliában, ahol a kormány tervei szerint a cigarettákat sima barna-fehér dobozokban kellett volna forgalmazni a jövőben, több dohányipari cég a háttérből az ellenzéket támogatta a tavaly nyári szövetségi választásokon – 5 millió dollárral segítették a kormány terve ellen formailag a trafikosok szövetsége által indított kampányt. A NYT szerint azonban a dohányipar ellenoffenzívája sem változtat azon, hogy végső soron mégis védekezésre kényszerül ez az ágazat. A WHO és a dohányzás elleni keretegyezmény ugyanis arra ösztönzi az egyéneket és a kormányokat, hogy fel jogi úton lépjenek a dohányzás korlátozása érdekében. Az utóbbi időben perek sorozata indult a cigarettagyártók ellen Kanadában, Izraelben, Olaszországban, Nigériában, Lengyelországban és Törökországban is.