A vadgazdálkodás árbevétele 2008-2009-ben 1 milliárd 196 millió forint volt, 89 millió forinttal több, mint az azt megelőző évben. Több mint 50 millió forinttal emelkedett a kiadások összege is, 1 milliárd 116 ezer forintot fordítottak munkabérekre, vadtakarmányra, erdővédelemre és vadkárokra.

Fontos bevételi forrás a bérvadászat

A vadásztársaságok egyik legfőbb bevételi forrása a bérvadászat, a 314 ezer hektáros vadgazdálkodásra alkalmas területen jellemzően nagyvadak élnek. A gímszarvas vadászatokon, vaddisznóhajtásokon – a vadászati évben mintegy 260 vaddisznóhajtást rendeztek – zömében külföldi bérvadászok vettek részt. A 2008-2009 évben 3.600 külföldi állampolgár váltott vadászati engedélyt, nyolcszázzal többen, mint a korábbi évben. Nem változott a zalai sportvadászok száma: az állami vadászvizsgához kötött vadászjegyet 2.400-an váltották ki.

Vadkárra 300 millió forint

Lázár Attila megjegyezte: tavaly 300 millió forintot fordítottak mezőgazdasági és erdei vadkárra, 74 millió forinttal többet, mint a korábbi évben. Téli etetésre közel 5 ezer tonna takarmányt vásároltak, a 3.000 hektáros vadföldek területét pedig 300 hektárral növelték. Az elmúlt évben a tervezett 10 ezer vaddisznó helyett 7.830-at ejtettek el. Idén a 6.500-ra becsült törzsállományból 9.600 vaddisznó kilövését tervezik.

Több a gímszarvas

A zalai erdőben 300-zal emelkedett a gímszarvasok száma, a becslések szerint 6.700 körüli az állomány. Idén 4.100 gímszarvast kilövését engedélyezték, az elmúlt évben közel 3.500 szarvast ejtettek el. A legszebb – átlagosan 8-10 kilogrammos – trófeát viselő példányok szeptemberben kerültek puskacső elé, a legnagyobb 13,68 kilogramm trófeájú gímszarvast Bánokszentgyörgy környékén ejtették el.