A sertéságazat – és az egész magyar állattenyésztés – fellendítésének kulcsa a mostani tulajdoni és birtokszerkezeti válság megoldása a mezőgazdaságban. Ez ugyanis alapfeltétele annak, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók viszonyai átláthatók legyenek. Hozzátette: a cél az, hogy ismét megérje állatot, köztük sertést is tartani Magyarországon. Ennek érdekében meg kell oldani, hogy ne csak a növénytermesztők kapjanak kiszámítható támogatást, hanem az állattartók is. Endrődi György, a VHT brüsszeli irodájának munkatársa arról beszélt, hogy a sertéságazat helyzete várhatóan alapvetően nem változik majd meg 2013 után sem az unióban, amikor életbe létnek a közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos reformok. Sertéstenyésztők ugyanis továbbra sem számíthatnak közvetlen támogatásra az EU mezőgazdasági kasszájából. Előreláthatólag  továbbra is fennmarad esetenként – a piaci viszonyok alakulásának függvényében – az exporttámogatás és a magántárolás lehetősége. Ezért a szakértő szerint megnövekszik a termelők pozíciójának erősítésében a különböző szerveződések, például a szakmaközi szervezetek jelentősége, mivel a különböző érdekeket csak ezeken keresztül lehet hathatósan megjeleníteni. Megemlítette a közvetlen összefogás, a szövetkezetek jelentőségét, amelyek a piaci versenyben való jobb helytállásban segíthetik a termelőket. Mint mondta, az EU Bizottsága éppen ezért szorgalmazza, hogy a termelők bevételének minél nagyobb hányada származzon a piacról, a támogatások pedig kapcsolódjanak konkrét célok eléréséhez, például a környezeti terhelés csökkentéséhez, vagy az állatjóléti intézkedések megvalósításához. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: a termelők jogos elvárása, hogy a piacon jelentkező többlet költségeket – például az élelmiszerbiztonsági ráfordításokat – a fogyasztók ismerjék el. Tóth Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a piaci verseny szempontjából igen fontos a különböző – például állatbetegségek kapcsán felmerülő – krízishelyzetek hatékony és gyors kezelése mind a fogyasztók, mind a termelők szempontjából. Úgy vélte, a versenyképesség javítása érdekében meg kell erősíteni a termelői szervezeteket. Ezzel egyetértett Németh Antal, a VHT elnöke is, aki elmondta: a termelők érdeke a rendezett piaci viszonyok kialakítása a különböző termelői szervezetek, a szövetkezések és a szakmaközi szervezetek létrehozása. Hozzátette: a szakmaközi szervezet  működésének jogi szabályozása a sertéságazatban most van napirenden.