Az új kamarai elnök Forgács Barnabás szakállamtitkár édesapja. Forgács Barna – az MSZP honlapján elérhető életrajza szerint – 1952-ben született Hajdúböszörményben. Nős, két gyermek apja (Beáta 1976.–jogász, Barnabás 1980.-gazdasági agrármérnök). Az általános iskolai tanulmányait Hajdúviden végezte. A hajdúböszörményi gimnázium német tagozatán érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1976-ig a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán végezte, 1978-ban szakmérnöki diplomát, majd 1982-ben mezőgazdaságtudományi doktori címet szerzett. Az egyetem befejezése után a volt Bödönháti Állami Gazdaságban dolgozott ágazatvezetőként, ami összevonásra került a Debreceni Agrártudományi Egyetemi Tangazdasággal, ahol kerületi növénytermesztési főmérnök, majd kerületi igazgató lett. 1985-től a DATE Tangazdaság igazgatója egészen a gazdaság privatizációjáig, azóta – az állami gazdaság jogutódjának -, az Agrárgazdaság Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft-nek ügyvezető igazgatója. A társaság közvetlen irányítását biztosító befolyással rendelkezik. A cég a keleti térség egyik meghatározó mezőgazdasági vállalkozása, 250 fő dolgozót foglalkoztat. Külső oktatója a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karának, címzetes egyetemi tanárként a kihelyezett gyakorlati tanszéket vezeti. Öt debreceni hibridkukorica nemesítő-fajtatulajdonosa. A Magyar Agrárkamara eddigi alelnöki tiszte mellett a Hajdú-Bihari Agrárkamara- és a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnöke. Német nyelvből állami középfokú, ”A” típusú nyelvvizsgával rendelkezik. 1988-ban miniszteri, 1997-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemért kitüntetést kapott, 2004-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. 1979-től 1989-ig tagja az MSZMP-nek.
Az idén a tavalyihoz képest 5-6 százalékkal nő az agrárgazdaság nyeresége, és várhatóan eléri a 150-152 milliárd forintot – közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kamarai küldöttgyűlésen. A kamara közleményében ismerteti: a szaktárca vezetőjének tájékoztatása szerint az agrárexport bevétele már szeptemberben elérte a 4,2 milliárd eurót, tavaly egész évben 4,6 milliárdot tett ki.
A kamara küldöttgyűlésén Gráf József ismertette, hogy 2009-ben agrár- és vidékfejlesztés támogatására 460 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ennek 71,5 százaléka uniós támogatás. A tárcavezető elmondta azt is, hogy év végéig 110-120 milliárd forint földalapú támogatást utalnak ki a gazdálkodóknak, s januárban számottevően gyorsítják a beruházási támogatásokkal kapcsolatos elszámolást, amelyben most 3 hónapos késés tapasztalható.
A küldöttgyűlésen Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója és Csikai Miklós bemutatta az AKI és a MAK tanulmányát. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar problémái között a tanulmány rámutat, hogy a versenyképességi hiányosságok néhány területen különösen kirívóak. Adózási rendszerének megítélése drámaian rossz. A magas élőmunka-költségek illegális vagy „fél-illegális” foglalkoztatásra ösztönöznek. A magas adók a közszolgáltatások gyengébb minőségével párosulnak, a gazdasági és jogi környezet változásai kiszámíthatatlanok. Magyarországon a vállalkozások terhei már-már abnormálisak. A tanulmány szerint a terheknek csak harmada-negyede ered az uniós kötelezettségekből, nagyobb részét a magyar szabályozási és államigazgatási környezet generál. A feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 20-30 százalék, míg a fejlett EU tagállamokban 7-8 százalék között valószínűsíthető.