Franciaország máshogy osztja el az uniós agrártámogatást

Az elosztási politika reformjával Franciaország valójában már a európai közös agrárpolitika (KAP) 2013-2020-as időszakát kívánja előkészíteni. Párizs ugyanis attól tart, hogy azok, akik az agrártámogatások csökkentését, illetve az összeg másra, például kutatásra való fordítását szeretnék 2013-tól, érvként használhatják az esetleges elosztási anomáliákat.

A legtöbbet kapják

A világ második legjelentősebb agrárhatalma, Franciaország kap az uniós agrártámogatásból a legtöbbet, évi 10 milliárd eurót, ami nélkül a szektorban dolgozók egy jelentős része nem tudna megélni. A részben elavult kritériumok alapján meghatározott eddigi elosztás nem vette figyelembe az elmúlt évek valós termelési viszonyait.
Az állattenyésztőknek – akiknek három év alatt felére esett vissza éves bevételük – ezért 2010-ről 1 milliárd euróval több támogatást juttat az uniós pénzekből a kormány. A gabonatermesztők – akiknek átlagosan megduplázódott a nyeresége a 2007-2008-as időszakban – a kevesebb összeg ellenére is az uniós támogatások kétharmadát kapják továbbra is.

Továbbra is pénzcsapok 

Azért, hogy ez az agrárpolitika folytatódhasson (2013 után), adaptálódjon és erős maradjon, négy szempontból kell legitimnek lennie: gazdaságilag, környezetvédelmileg, szociálisan és területi elosztásban – hangsúlyozta Michel Barnier francia mezőgazdasági miniszter a 46. Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállításon Párizsban.
A gabonatermelők elégedetlensége ellenére Jean-Michel Lemétayer, a legjelentősebb francia agrár szakszervezet, az FNSEA elnöke pozitívan fogadta a kormány döntését, de jelezte, hogy a 2013 utáni KAP előkészítését illetően a szervezetnek vannak nézeteltérései a kormánnyal.

Párizs erős KAP-ot szeretne

A KAP-ot illetően az EU előző soros elnöki tisztét ellátó Franciaország már tavaly megkezdte a 2013 utáni időszak előkészítését, az európai költségvetés felét jelentő, jelenleg évente 44 milliárd eurós mezőgazdasági támogatások igazságos újraelosztásának céljával. A britek és a skandinávok szkepticizmusával szemben Párizs az élelmiszerárak emelkedése miatt erős és modernizált KAP-ot szeretne, amely az eddigieknél jobban közelít a piac realitásaihoz, de annak a gondolatnak a jegyében, hogy „Európa mezőgazdaságának működését nem lehet teljesen kiszolgáltatni a piac törvényeinek”.

Az európai tendencia

Az európai tendencia egyre inkább a környezetvédelmi szempontokat és a környezet megőrzésének elveit helyezi előtérbe az egyes ágazatok támogatása helyett, ugyanakkor Franciaország rendelkezik a leginkább sokszínű mezőgazdasággal Európában: a búzától a dohányon át a tejig, illetve a borig, szinte minden ágazat jelen van az országban. A sokszínűség megtartását hangsúlyozó francia politika pedig csak gazdaságilag is igazolható elosztással tartható fent. Vagyis a francia kormány a Brüsszelnek tett gesztus mellett saját gazdáit és termelőit is figyelmeztetni kívánja arra, hogy el kell fogadniuk bizonyos feltételeket, ha 2013 után is szeretnének támogatásokhoz jutni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.