A településeket ebben a térségben korábban is veszélyeztették a folyók áradásai, de az utóbbi évek rendkívüli nyári árvizei tetemes károkat okoztak, így sürgetővé vált a falvak körül az árvízvédelmi művek kiépítése.

A projektet bemutató sajtótájékoztatón Szabó Imre hangsúlyozta: a fejlesztésekkel csaknem ötezer lakos árvízi védettsége lesz biztosítható. Kifejtette: A Hernád-völgyében fekvő Felsődobszán, Hernádkércsen, Nagykinizsen, Szentistvánbaksán és Ócsanáloson jelenleg nincs, míg Hernádkakon csak részlegesen épült ki árvízvédelmi töltés. A nyílt ártérben fekvő településeken a lakóházak annak idején a folyó vízjárásához igazodva, az árvizek által addig nem érintett területeken épültek meg. Az elmúlt évtizedek árvizei azonban egyre magasabb vízállásokat eredményeztek, és elöntötték a korábban biztonságosnak hitt lakott részeket. A Hernád hazai szakaszán 2004 és 2006 nyarán minden korábbinál magasabb árvizek vonultak le, amelyek ellen nem lehetett megvédeni a községek mélyebben fekvő belterületi részeit. Az árvíz betört a falvakba, lakásokat öntött el, súlyos károkat okozott az épületekben, a közművekben és a közutakban is. A községeket legutóbb tavaly nyáron sújtotta árvíz – emlékeztetett a történtekre a szaktárca vezetője.

A Sajó áradásai kapcsán elmondta: Sajóecseg csaknem teljes belterülete a mértékadó árvízszint alatt fekszik. Sajóecsegen 1974. októberében minden korábbinál magasabb árvíz vonult le, jócskán meghaladva a mértékadó árvízszintet, akkor 330 lakást öntött el a folyó vize, 1010 lakost érintett közvetlenül, közvetve pedig az egész települést. Bár a legutóbbi nagy árvíz óta 35 év telt el, hatásai azóta is meghatározzák a község fejlődési lehetőségeit, hiszen nincs az elöntési veszélytől megvédett beépíthető terület.

Ennek a beruházásnak köszönhetően – a tervek szerint – mintegy 15 kilométernyi töltés épül meg az említett hét település körül. Az új töltések magassága az előírások szerint a mértékadó árvízszintet 1 méterrel haladja majd meg, a koronaszélességük pedig 3 méteres. Ahol a szükséges méretű töltés nem építhető ki, ott vasbeton árvízvédelmi támfalak készülnek, Felsődobszán pedig mobilgátat alakítanak ki egy szakaszon. A mentett oldalon összegyűlő csapadékvizeket a töltésbe épített zsilipes csőátereszek juttatják majd el a folyókba. A körtöltések tervezett költsége összesen 3,87 milliárd forint, a projekt előkészítésre a pályázók 147 millió forintot nyertek. A pályázathoz szükséges önrészt a magyar kormány biztosította.

Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) vezetője beszámolójában elmondta: „nagymértékben függ a szlovákiai vízgazdálkodástól a magyar terület, ugyanis ezen folyók vízgyűjtőjének jelentős része ott található”. Sajóecsegen például kiépített mű hiányában – mértékadó szintet elérő árvíz esetén (ez 15 – 20 évenként is előfordulhat) – a belterület védelmére mintegy 1,5 kilométer hosszú, 1-2 méter magas ideiglenes védművet kellene építeni, mindösszesen – az előjelzéstől számított – 3-4 napon belül, de az áradás ettől jóval gyorsabb, 12 órán belül megérkezhet. Ideiglenes mű építéséhez mintegy 15 ezer köbméternyi homok, 180 ezer darab homokzsák, 2 ezer négyzetméternyi PVC fólia, valamint 40-50 köbméter fenyő-fűrész áru, és egyéb kiegészítő anyagok lennének szükségesek az emberi munkán felül – jegyezte meg.