Jóri bejelentette: idén öt régiós versenyt  szerveznek, így augusztus 1-én Farmoson, 8-án Vépen, 22-én Baktalórántházán és 28-án Kaposvárott. Az országos döntőt szeptember 19-én Bábolnán tartják. A résztvevők közül a legjobbak szeptember 25-26-án a csehországi Zabreh-ben képviselik hazánkat a Szántóverseny Európa Bajnokságon, majd szeptember 4-5-én a szlovéniai Moravske-Toplice ad helyet a Szántó Világversenynek. A külföldön a miénknél népszerűbb veresenyek egyértelműen bizonyitják, hogy a gazdaságos és természetbarát mezőgazdasági termelés nem képzelhető el minőségi szántás nélkül – tette hozzá Jóri J. István. A munka feltétele azonban  – természetesen a megfelelő műszaki színvonalat képviselő traktor és eke mellett – a jól képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező gazdálkodó, traktorvezető. Az elméleti képzettség az oktatási intézményekben ugyan megszerezhető, ám a szükséges gyakorlat azonban csak az üzemekben, vagy például a szántóversenyeken sajátítható el. A fejlődés egyik legfontosabb feltétele mindenkor annak a szaktudásnak a bemutatása és bírálatra bocsátása, valamint mások munkájának alapos megfigyelése, amely csak  a versenyeken lehetséges. Nem lehet véletlen, hogy azokban az országokban a legmagasabb a szántás színvonala, ahol évtizedek óta rendeznek versenyeket  — mondta a szövetség elnöke. Az első (mai értelemben vett) szántóversenyeket a XIX. század elején rendezhették, a mozgalom gyökerei Írországban, illetve Új-Zélandon keresendők, ahol 1816-os, illetve 1820-as korabeli leírások találhatók ekeversenyekről. Hazánkban az első gyapjúkiállítás és ekeverseny 1841-ben volt. Az első igazi versenyszántást viszont 1866-ban Enyingen szervezték meg.